Mit adott nekünk a TIP Akadémia?

Mit adott nekünk a TIP Akadémia?

A TIP Akadémiáról

A TIP Akadémia egy, a Tudatos Ifjúságért Programhoz kapcsolódóan megvalósuló képzéssorozat, amelynek célja, hogy a fiatalok eszközöket, inspirációt és támogatást kapjanak ahhoz, hogy aktív, kezdeményező tagjai legyenek saját közösségeiknek. A program során együtt gondolkodtunk arról, hogyan lehet tenni a helyi ügyekért, hogyan lehet megszólítani másokat, és hogyan lehet valódi párbeszédet indítani például helyi döntéshozókkal, intézményekkel vagy más fiatalokkal.

Az Akadémia 2024 őszén indult, és tíz képzési alkalmon keresztül építettünk tudást, élményeket és kapcsolatokat. A résztvevők olyan témákban mélyülhettek el, mint a közösségépítés, programtervezés és -megvalósítás, facilitálás, hatékony kommunikáció vagy éppen a társadalmi részvétel és bevonzás művészete. Az alkalmak során nemcsak szakmai előadóktól tanulhattak a fiatalok, hanem egymástól is rengeteget – a megosztott tapasztalatokból, beszélgetésekből, közös játékokból és vitákból épült fel igazán a program szellemisége.

Az Akadémia 2024 őszén indult, a 10 képzési alkalom során tanultunk közösségépítésről, programtervezésről és facilitálásról, kommunikációról, bevonásról – de ami a legfontosabb: egymástól is rengeteget tanultunk.

A program végére pedig a résztvevők kidolgozták saját projektjeiket az Akadémián tanultak alapján  – melyek megvalósítását a jövőben is támogatjuk. 

A TIP Akadémia a „Közös Lépés – helyi közösségekkel a részvételért” című projektünk részeként valósult meg, amelynek célja, hogy a fiatalok ne csak szemlélői, hanem alakítói is legyenek annak, ami körülöttük történik.

A Közös Lépés projektről

A projekt célja, hogy a fiatalok valóban aktív szereplői lehessenek saját közösségük életének, tudjanak tenni érte a helyi szükségletek mentén, és minden támogatást megkapjanak, ami szükséges ahhoz, hogy el tudjanak indulni a helyi közösségek szervezésében.

Tapasztalataink szerint a fiatalok nem, vagy csak nehezen tudnak kapcsolatot teremteni a többi szektor képviselőivel – legyenek azok vállalkozók vagy helyi döntéshozók, vagy akár a civil szervezetekkel is.

Ebben a projektben teret adunk a fiataloknak, hogy bekapcsolódhassanak a civil életbe, megtanulják, hogyan lehet felelősen és hatékonyan részt venni a közösségi döntésekben, és hogyan képviselhetik saját ügyeiket – akár olyan helyeken is, ahol eddig nem hallották meg a hangjukat. Célunk, hogy ezáltal megvalósuljon a helyi, többnyire kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok körében is az aktív polgári és közösségi részvétel.

Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok megfelelő készségeket sajátítsanak el, melyek segítségével hitelesen tudják képviselni érdekeiket, megtanulják, hogyan tudnak alulról jövő kezdeményezéseket megvalósítani és párbeszédet kezdeményezni döntéshozókkal a helyi közösség érdekei mentén.

A projekt részeként egy fiataloknak szóló közéleti konferenciát szerveztünk, elindítottuk az Akadémiát, és két szabadegyetemet is rendezünk, különböző korosztályok számára. Ezeken a programokon keresztül a fiatalok nemcsak új tudást szerezhetnek, hanem közösségeket is építhetnek – és elkezdhetik valóban formálni a saját környezetüket.

Részletek az akadémisták beszámolóiból

Új perspektívákat, szakmai és tudásbéli fejlődésre való lehetőséget, valamint stabilitást a kommunikációmban és a csapatmunkában.

Dani

Nekem rengeteg dolog összeállt a fejemben a csoportdinamikáról, és most már pontosan tudom, hogy mi történik, és tudom is kezelni. De a többi témában is rengeteg hasznos skill-t szereztem, amiket biztosan használni fogok majd a jövőben.

De ezek mellet, egy olyan közösség tagja lehettem, ahol bárkivel tudtam közös témáról beszélgetni, és rengeteg új gondolatot ismertem meg.

Réka

Barátokat, élményeket és közösséget.

Balázs

Mit adott neked összességében a TIP Akadémia?

Nem csak beleláttam egy közösség valódi működésébe, hanem aktív résztvevő lehettem.

Csodálatos dolog volt megtapasztalni, hogy fiatalok a saját akaratukból együtt dolgoznak egy jobb jövőért, és tudom, hogy itt mindenki ezt hasznosítani is fogja. Úgy gondolom, erre társadalmilag jelenleg nagy szükségünk van. Végig úgy éreztem, hogy itt csapatként, közösségként vagyunk jelen.

Összefoglalva nagyon hálás vagyok, amiért részt vehettem. Számomra ez nem csak önfejlesztő hatású volt, hanem egy motiváció és egy biztosíték arra, hogy a jövőben is ezzel szeretnék foglalkozni.

Kinga

Nagyszerű barátokat, látókörbővítést, motivációt a szakmai és magánéletemben, támogató közösséget, dínóhusit és rengeteg ötletet.

Matyi

Én, mikor elkezdtem az Akadémiát borzasztóan zárkózott voltam az új közösségekkel szemben, úgy gondoltam hogy csak a sajátom jó, és nincs is igényem többre. Na de nyilván ez akkor még nem fogalmazódott meg bennem így, csak utólag látom már.

Mikor elkezdtük, az első pár alkalom után úgy éreztem ez nem nekem való, és nem is tudtam hogy végig akarom-e csinálni, de persze csak az új dolgoktól való félelem furkálódott bennem, és amint ezt elengedtem, hatalmas nyitottsággal ugrottam bele egy csodás csapatba ahol új barátokra és még önmagam egy új oldalára is rátaláltam.

Ha egy mondatban kéne megfogalmaznom hogy mit is adott ez az egy év, akkor azt mondanám, hogy egy lehetőséget, hogy újraértelmezzem magam, hogy egy közösség részeként legyek teljes önmagam.

Csilla

A kapcsolatokon túl biztos alapot, ami majd segít a jövőben a csapatban, projekteket megvalósítani.

Imi

Imádni fogjátok!🤩

Réka

Ne féljetek hangot adni a véleményeteknek!

Matyi

Használjanak ki minden lehetőséget, amit a TIP kínál!

Balázs

Mit üzennél a jövő TIP Akademistáinak?

A TIP Akadémia nem csak azért jó, mert a való életben is hasznos tudást szerezhetsz, hanem azért is, mert megmutatja, hogy a tanulásnak nem kell unalmasnak lennie.

Imi

Fejlesszétek önmagatokat és ezáltal közösségeiteket, aktivistákra (rátok) mindig szükség van!

Kinga

Éljetek minden egyes adódó lehetőséggel, merjetek nagyot álmodni és ami a legfontosabb, bízzatok magatokban, hisz csak így tudtok 1-ről a 2-re lépni!

Dani

Te is részt vennél egy ilyen képzésen?

Értesülj az elsők között a lehetőségekről!

A program a Tudatos Ifjúságért Alapítvány szervezésében, a Közös Lépés – helyi közösségekkel a részvételért projekt keretében valósul meg az Európai Unió Erasmus+ Programjának társfinanszírozásában.

Ilyen volt a RURALship – Daily life of YOUth ificsere

Ilyen volt a RURALship – Daily life of YOUth ificsere

Élmények a RURALship: Daily life of YOUth ifjúsági cseréről

Ruralship ificsere

A RURALship: Daily life of YOUth ifjúsági csereprogram 2025. május 3-10. között került megrendezésre Morairában, Spanyolországban, 25 finn, spanyol és magyar fiatal és vezetőik aktív részvételével.

A program célja a fiatalok kompetenciáinak fejlesztése volt, különös tekintettel a kulturális és társadalmi érzékenységre és a fiatalok társadalmi befogadással kapcsolatos attitűdjére. Emellett a résztvevők bevonódtak a döntéshozatalba és gyakorolhatták, hogyan lehetnek felelősségteljes aktív állampolgárok, megértve a sokszínűség, a tolerancia és a multikulturalizmus értékeit.

RÉSZTVEVŐ

ORSZÁGBÓL

MAGYAR FIATAL

NAP

ÉLMÉNY

Breaking the silence iIfjúsági csere

Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak

Gyakorolták az angol nyelvű kommunikációt

Új kultúrákat ismertek meg

Fejlesztették az együttműködési készségeiket

Új barátságokat kötöttek

MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?

-a magyar csapat tagjainak beszámolója-

A hét során különböző játékokon, feladatokon, beszélgetéseken keresztül ismerkedtünk meg azzal, hogyan néz ki a vidéki élet a különböző országokban. Jó volt hallani mások tapasztalatait, látni a különbségeket és hasonlóságokat. A programok közvetlenek és kötetlenek voltak, nem a klasszikus tanulásra épültek, hanem inkább az élményeken és a csapatmunkán keresztül tanítottak.

Moraira nagyon hangulatos kisváros, a tenger közelsége, a nyugalom és a táj szépsége mind sokat hozzátett az élményhez. Közben több kirándulásra is sor került: jártunk Valenciában és Alicantéban is. Valencia különösen emlékezetes maradt számomra – a város lendülete, az építészete és a hangulata teljesen elvarázsolt. Alicantéban pedig különösen izgalmas volt a program, jó volt felfedezni a várost együtt, és közben tovább mélyíteni a kapcsolatokat a többiekkel.

Ami számomra talán a legfontosabb része volt a hétnek, az az emberek. Sok új ismeretség született, és tényleg sikerült kapcsolatot teremteni olyanokkal, akikkel egyébként valószínűleg sosem találkoztam volna. Az, hogy ilyen rövid idő alatt egy összetartó kis csapattá formálódtunk, nagyon jó érzés volt.

Stella

Még 1 hónap elteltével is nagyon nehéz leírnom az érzéseim és azt a rengeteg csodálatos pillanatot, amit átélhettem az ifjúsági csere során.

Amikor elindultam még fogalmam sem volt, hogy életem egyik legmeghatározóbb élményén és egyben kedvenc utazásán fogok részt venni. Örökké hálás leszek azért, hogy részese lehettem ennek a programnak.

Véleményem szerint ez az egyik, ha nem a legjobb módja új kultúrák és emberek megismerésének. A személyek, akikkel az ificsere során találkoztam, ma már olyan fontosak számomra, hogy el sem tudnám nélkülük képzelni az életem, és ezen kapcsolatok kialakításához nagyban hozzájárultak a csapatépítő játékok és a fantasztikus programok, amik változatosak, izgalmasak és elgondolkodtatóak is voltak. Hatásukra még színesebben látom a világot, és nyitottabb vagyok sok szempontból, egészen az új ételek kipróbálásától mások elfogadásáig rengeteg területen fejlődtem, és sok új szokást is elsajátítottam, amik mára már a mindennapjaim részévé váltak.

Az önbizalmam is jelentősen fejlődött, ami az angol nyelv használatát illeti, mióta napi szinten angolul kommunikáltam a többi résztvevővel, sokkal könnyebb számomra megszólalni más nyelveken több ember előtt is.

A helyszín egyébként gyönyörű volt, a környék teljesen biztonságos, és a vezetők 100%-osan odafigyeltek ránk, nem csak, hogy fizikailig ne essen semmi bántódásunk, de a mentális egészségünkre is figyelmet fordítottak, bármivel fordulhattunk hozzájuk, segítőkészek és kedvesek voltak.

Összességében nagyon boldog vagyok, hogy mindezt megtapasztalhattam, egy pillanatra se bántam meg, és bármikor visszamennék. Mindenkinek, aki nyitott személyiség, és készen áll egy felejthetetlen élményre, tiszta szívemből ajánlom nemtől és kortól függetlenül.

Iza

Nagyon szeretném megköszönni, hogy ilyen csodálatos hetet tölthettem Spanyolországban a TIA-nak köszönhetően. Életem első Erasmus+ programján vehettem részt, ami felejthetetlen élmény marad egész életem során.

Rengeteg élménnyel gyarapodtam az ott eltöltött idő alatt, sokat tanultam az ott lévő emberektől és a kultúrájukról egyaránt. Megismerkedtünk az ország adottságaival, ételeivel és az ott élő résztvevők betekintést engedtek az ottani életükről.

Szerencsére angol nyelvű tudásomat is fejleszthettem, emellet pár finn és spanyol nyelvű szót is elsajátíthattam. Nagyon sokat segített nekem ez a pár nap abban, hogy merjem beszélni a nyelvet, így rengeteget fejlődtem.

Mindezek mellett rengeteg résztvevőt ismerhettem meg és életre szóló barátságokat köthettem. Azok az emberek, akikkel csak pislogtunk egymásra az induláskor, ma már fontos helyet töltenek be a szívemben.

Mindenkinek csak ajánlani tudom az Erasmus+ Programban való részvételt!

Janka

A program során különböző országokból érkezett diákokkal dolgoztunk együtt és életre szóló barátságokat kötöttünk, élményeket szereztünk.

A program célja kompetenciáink fejlesztése volt, nagyobb hangsúlyt fektetve a különböző nemzetek kultúráira. Megtanítottak a helyes döntéshozatalra és arra, hogy legyünk felelősségteljes aktív állampolgárok.

Minden országnak volt egy saját napja, amikor egy workshop formájában megmutathattuk országunk tipikus játékait, táncait, édességeit.

Városnézésre is volt lehetőségünk, felfedeztük Alicante és Valencia belvárosát. Morairaban volt a szállásunk, így ezt a várost is alaposan megismertük és kihasználtuk a tengerpart nyújtotta lehetőségeket.

Összességében nekem egy nagyon pozitív élmény volt és hálás vagyok, hogy volt alkalmam kipróbálni a nyelvtanulásnak és az utazásnak ezt a formáját is.

Lilla

Az előkészitő eseményen már találkozhattam a többi magyar fiatallal akik nagyon szimpatikusak voltak már az első pillanattól kezdve.

A kiutazás előtti éjszakán fent aludtunk a TIA irodában, ezáltal mégtöbb lehetőségünk volt összeszokni.

Az első napot Alicante városába töltöttük, ahol volt lehetőségünk megnézni pár nevezetességet. A finnekell közösen utaztunk le Morairába, ahol még kicsit mindenki zárkózott volt, de ahogy teltek az órák nagyon összerázódtunk. Ezen az ificserén megtapasztalhattam, milyen az, amikor különböző országok fiataljai találkoznak, és életre szoló élményeket szereznek, és barátságokat kötnek.

A többi napot Morairában töltöttük, ahol minden nap megismerhettük a spanyol és finn népi hagyományokat, játékokat, táncokat. A spanyol életérzést és energiát a végére mi is át vettük a spanyol fiataloktól.

Nagyon köszönöm hogy részt vehettem ezen az ifi cserén, nagyon sokat tanultam különböző kultúráról, és magamról is, hogy merjek ki lépni a komfortzónámból.

Kata

Már az utazás előtt is izgatott voltam, de ami ott várt rám, minden várakozásomat felülmúlta. A program fő témája a vidéki területek helyzete volt, ami különösen közel áll hozzám, hiszen Magyarországon is nagyon aktuális és fontos kérdés. Érdekes volt látni, hogy más országok fiataljai hogyan gondolkodnak erről, és milyen megoldásokat látnak a saját közösségükben.

Nagyon izgalmas volt megismerni mindkét kultúrát, sőt, kicsit sokkoló is, de a spanyolok energikus, nyitott életszemlélete és a finnek nyugodtsága kiegészítette egymást. Sokat tanultunk egymástól nemcsak a program keretein belül, hanem azon túl is, az esti hosszú beszélgetések és közös játékok során. Talán ezek a kötetlen, őszinte beszélgetések voltak számomra a legértékesebbek és a legtanulságosabbak.

A magyar csapat is fantasztikus volt. Nagyon hálás vagyok a vezetőknek, akik nemcsak kísértek minket, de emberileg is rengeteget adtak. Motiváló és hasznos volt velük beszélgetni. Jó érzés volt látni, hogy mennyi közös dolog köti össze a magyar csapatot, még akkor is, ha sokan az ország másik feléből jöttek.

Ez a lehetőség megváltoztatta, hogyan gondolkodom a nemzetközi együttműködésről és a kulturális különbségekről. Ma már bátran jelentkezem újabb ifjúsági cserékre, és örömmel mondhatom: a RURALship nemcsak egy program volt számomra, hanem egy valódi kezdőpont. Új barátságokat kötöttem, és már volt is lehetőségem újra találkozni a magyar csapat egy részével, a spanyolokkal pedig azóta is tartom a kapcsolatot.

Nagyon ajánlom mindenkinek általánosságban az ificseréket és a TIA-t is. Főleg annak aki szeretne fejlődni, új embereket megismerni és egy kicsit kilépni a komfortzónájából. Mert egy ilyen lehetőség sokkal többet jelent, mint azt elsőre gondolná az ember, különösen azoknak, akiknek önerőből nincs lehetőségük hasonló környezetbe kerülni.

Ádám

Anyukám biztatására jelentkeztem a programra, és nagyon örülök hogy így tettem. Nyolc napot töltöttünk Spanyolországban, és +2 napot előzetesen a magyar csapattal, mely idő alatt rengeteg dolgot tanultunk, és számos felejthetetlen élményre tehettünk szert.

A magyarok megismerése után már nagyon jó előérzettel, és izgalommal indultam útra, először még nehéz volt elképzelni, hogy milyen is lesz, még soha nem vettem részt hasonló programon ezelőtt.

Bevallom, kicsit féltem attól, hogy milyen lesz az együttműködés a finnekkel, fogunk-e egymással beszélgetni, kijövünk-e majd egymással, de szerencsére kiderült, hogy akiket beválogattak,mind nyitott, kedves, jószándékú, emberek. A spanyol csapat végtelen energiával érkezett, bármilyen fárasztó is volt a nap, minden este táncoltunk és énekeltünk, majd utána egész estébe nyúló beszélgetéseket folytattunk, ami szerintem nagyon fontos volt, mert ekkor tudtuk igazán, őszintén megtudni, hogy élnek ők hazájukban, milyennek látják azt.

Teltek a napok, egyre jobban éreztem magam a közegben, egyre több dolgot láttunk, hallottunk Spanyolországból, és nyertünk bepillantást a nemzetek kultúrájába, tánccokkal, népi játékokkal, zenékkel, és megtudhattam, hogyan látják a világot, hogyan viszonyulnak az élethez. Nagyon pozitív élmény volt számomra, hogy bár mindannyian különböző élethelyzetekből jöttünk, megtaláltuk a közös hangot, közös témát, otthon tudtam magam érezni, olykor el is felejtettem, pontosan hol is vagyok, több ezer km-re az otthonomtól.

Egy pillanat nem volt a hét folyamán, amikor megbántam volna, hogy elmentem, és szerintem nagyon megérte. Olyan emberi kapcsolatokra tettem szert, amiket remélni sem mertem volna, mind a finnekkel, mind a spanyolokkal, máig tartjuk a kapcsolatot, a magyar csapat meg egy életre szóló társasággá fejlődött. 

A kedvenc pillanataim a héten(a teljesség igénye nélkül, csupán néhányat említve):

Az első este, amikor már kézenfogva táncoltam együtt az akkor még ismeretlen emberekkel. A Valenciában töltött napon egy spanyol étteremben spanyol kaját enni. A buszutakon zenehallgatás, zenék éneklése, közös kedvencek keresése. Amikor mindig egy másik néhány fős csoportban kellett megoldani feladatokat, versenyezni. Az utolsó délután, mikor beástuk magunkat a homokba. Az utolsó este, ahol a boldogság és a szomorúság váltakozott bennem, az érzés, hogy kár hogy elmúlt, de örülök hogy megtörtént, és hogy egy percet nem tudtunk aludni. A hetet lezáró délutáni feladatok, üzenetek írása. (Régen sírtam olyan őszintén, mint amikor kibontottam a borítékot.) 

Szerintem ez egy olyan program, amelynek minden ember jó, ha részese lesz legalább egyszer. Mindenképpen ajánlanám kortársaimnak, minden elvárásomat felülmúlta ez az egy hét Morairában, egy gyönyörű kisvárosban, amit csodálatos, szeretettel teli emberekkel tölthettem.

Roli

Nagyjából 1 héttel az utazás előtt volt lehetőség arra, hogy az egész magyar csapat találkozzon és ez szuper lehetőség volt egymás megismerése.

Az utazás előtt fent aludtunk együtt a TIA irodában és nagyon sokat nevettünk az este folyamán. Korán indult a repülő ezért hamar Spanyolországba értünk. Sok lehetőség volt aznap városnézésre is.

Mikor találkoztunk a finnekkel, először kicsit furcsa benyomást keltettek, de szerencsére a hét folyamán nagyon jó kapcsolatot teremtettünk. A spanyolokkal más volt, mivel már pár embert ismertem onnan, mert ők is voltak egy ificserén Hollókőn, ahol én is részt vettem.  Emiatt hamar összehoztam a magyar és spanyol csapatot és már az első éjszaka sokáig fent maradtunk és élveztük egymás társaságát. 

Imádtam az ott eltöltött időt és nagyon hiányoznak az emberek és a hely. Egyszerűen csodálatos volt ilyen sok új élményt szerezni.

Boróka

A csere során workshopokat tartottunk, amiket minden nap más ország résztvevői vezettek. Ez nemcsak aktív részvételre és együttműködésre ösztönzött minket, hanem lehetőséget adott arra is, hogy mélyebben megismerjük egymás kultúráját, gondolkodását és kommunikációs stílusát. Minden nap új nézőpontot hozott, és minden workshop egy kicsit közelebb vitt minket a vidéki fiatalok mindennapi életének megértéséhez.

A workshop-alapú tanulás különösen értékesnek bizonyult, mivel nem csupán passzív hallgatói, hanem aktív alakítói is voltunk a programnak. Mi magunk dönthettük el, miről beszélünk, milyen tevékenységeket csinálunk, és hogyan vonjuk be egymást. Ez a fajta rugalmasság és felelősség nagyban fejlesztette az együttműködési és kommunikációs készségeimet, különösen egy többnyelvű és sokszínű csoportban. Ráadásul az angol nyelvhasználat is természetessé számomra, hiszen egész nap így dolgoztunk és kapcsolódtunk egymással.

Számomra a legnagyobb élményt az jelentette, hogy testközelből ismerhettem meg a spanyol vidéki életet. Egy hét alatt megtapasztaltam, mennyire más itt a tempó, a kapcsolódás módja, és az értékrend, és ez segített új nézőpontból látni a saját városi életemet is.

Ez az egy hét nemcsak új barátságokat, hanem önbizalmat, új nézőpontokat és sok-sok élményt is adott. Rájöttem, hogy nem kell mindig hatalmas dolgokra gondolni, ha fejlődni szeretnénk. Néha elég egy színes nemzetközi csapat, és a közös akarat, hogy tanuljunk egymástól.

A program segített jobban érteni a vidéki élet értékeit, és azt is megtanította, hogy akár fiatalokként is képesek vagyunk közösséget építeni, élményt adni, és tanítani egymást.

Bátran ajánlom az Erasmus+ ifjúsági csereprogramokat bárkinek, aki szeretne kilépni a komfortzónájából, fejlődni, kapcsolatokat építeni és új világokat megismerni. A Morairában töltött hét számomra egy nyitottabb, tudatosabb, közösségibb gondolkodás kezdete volt.

Zsófi

Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?

Vedd fel velünk bátran a kapcsolatot!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.

Ilyen volt a Lead the (ex)CHANGE első képzése

Ilyen volt a Lead the (ex)CHANGE első képzése

Ilyen volt a Lead the (ex)Change nemzetközi képzés

nemzetközi képzés

A Lead the (ex)CHANGE egy átfogó képzési program fiatalok és ifjúsági munkások számára, amely segít megtervezni, kialakítani, vezetni és megvalósítani hatékony nemzetközi és helyi ifjúsági programokat.

Ez egy olyan nemzetközi mobilitási program, amely inspirálja és felruházza eszközökkel a fiatalokat és ifjúsági munkásokat arra, hogy vezetőként, összekötőként és kezdeményezőként aktívan részt vegyenek a nemzetközi és helyi ifjúsági munkában.

A képzés során a résztvevők megtanulják, hogyan tervezzenek és vezessenek tanulási folyamatokat mobilitási projektekben és helyi szinten. A program része egy ifjúsági csereprojekt is, amely lehetőséget biztosít a résztvevőknek, hogy valós környezetben alkalmazzák a tanultakat.

A képzés két egymásra épülő tréningből áll, ezek közül az első alkalom Spanyolországban, Alicantéban került megrendezésre.

Alicante, Spanyolország

2025. április 25. – május 2.

Nemzetközi képzés-sorozat

Új élmény

MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?

– a magyar résztvevők beszámolói –

Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak

Hasznos tudással gazdagodtak

Fejlesztették vezetői készségeiket

Megtanultak hatékonyabban kommunikálni

Csapatban oldottak meg feladatokat

Új barátságokat kötöttek

Már egy éve gondolkodunk a munkatársammal azon, hogy bekapcsolódjunk fiataljainkkal az Erasmus+ programok ificseréibe és szakemberek számára szervezzünk nemzetközi programokat, ahol szakterületükön új ismeretek sajátíthatók el számukra.

Az ifjúsági csereprogramok kapcsán kerestem olyan tréningprogramot, ahol mélyíthetem tudásomat a tapasztalati tanulás és a kompetenciák fejlesztése terén. Már korábban tartottam több olyan programot fiatalok számára, ahol központi elem volt az önreflexió, a tudás adaptálása és aktivitásba fordítása, de szerettem volna az Erasmus+ programok nézőpontjából rálátni erre a területre, hogy később ificserék szervezőjeként már magabiztosan állhassak be ebbe a szerepbe.

A Tudatos Ifjúságért Alapítvány szervezésében megvalósuló tréningprogram komplexitásával épp azt a lehetőséget kínálta, ami a céljaim megvalósulásához szükséges volt. A facilitátori képzés során elsajátított ismereteket csatornázhattuk be egy ifjúsági csere hétre, majd pedig egy záróalkalmon összegezhetjük tapasztalatainkat, reflexióinkat.

A komplex program tréninghete Spanyolországban valósult meg április végén, több ország bevonásával. A hét során ismereteket szerezhettem az Erasmus programok fő célkitűzéseiről, a csereprogramok jelentős tanulási területeiről, a kompetenciákról. Együtt tanulhattam más országok ifjúsági munkásaival arról, milyen egy jól facilitált program, milyen erősségei vannak egy fiatalokkal foglalkozó szakembernek és mi is igazán izgalmas a mai fiatalok generációjának. 

Bár egyetemi tanulmányaim alatt kiemelten foglalkoztam interkulturális kérdésekkel, itt alkalmam nyílt felidézni, mennyire fontos elem a kulturális vagy világnézeti különbségek, szokások figyelembe vétele és hogy milyen izgalmas felfedezni, mi mindenben hasonlítunk vagy térünk el. A hét során tudtam tanulni a résztvevőktől ezekről, számos új energetizáló játékot ismerhettem meg általuk, valamint hallhattam véleményüket különböző szenzitív témákról is.

A spanyol és magyar trénerek gyakorlatai a csoportra szabottak voltak, közben hagytak teret az önreflexióra és a közös időtöltésre is. A képzés számomra nagyon intenzív volt, amit amúgy szeretek megélni és magamba szippantani minden tanulható elemet. A résztvevők közül a legtöbben kezdők voltunk az Erasmus csereprogramok szervezői világában, így a trénerek igyekeztek minden kérdésünkre választ adni, útbaigazítást nyújtani különféle kételyeink közepette és segítettek eligazodni a sok információ között. A képzésen kapott kézikönyv kifejezetten hasznos segédanyag számomra, mert nagyon összeszedetten és részletesen kifejti azokat a témákat, amikre az operatív vagy épp a tartalmi szervezésnél érdemes figyelembe vennünk.

A csoportfolyamatok során és a szünetekben új barátságokra is szert tehettem, amitől különösen értékes nekem ez az egy hét, amit a TIA szervezésében tölthettem Spanyolországban.

Kata

Néhány hete egy fantasztikus nemzetközi tréningen vettem részt Alicantéban, amely a Lead the (ex)Change nevet viselte – és őszintén mondhatom, messze túlszárnyalta minden várakozásomat. Egy teljes hét, amikor reggeltől estig közösen gondolkodtunk, játékosan tanultunk. 

A tréning egy egész hetes intenzív együttműködést jelentett reggeltől estig, ahol a résztvevők nem csupán passzív befogadói voltak az információnak, hanem aktív közreműködői egy közös gondolkodásnak és tanulási folyamatnak. A program már az első naptól kezdve olyan légkört teremtett, amelyben a nyitottság, a kíváncsiság és az egymás iránti odafigyelés dominált. Ez a befogadó és támogató közeg lehetővé tette, hogy mindenki önmaga lehessen, és bátran megossza a gondolatait, érzéseit és tapasztalatait.

A résztvevő országok fiataljainak sokszínűsége, rendkívül gazdag nemzetközi perspektívát adott a közös munkához. A program keretében különféle workshopokon, interaktív feladatokon és szituációs gyakorlatokon vettünk részt, amelyek során elsajátíthattuk a facilitálás és a csoportdinamika alapvető elemeit. Különösen tetszett, hogy a hangsúly a nemformális tanuláson volt: nem tankönyvi, elméleti tudásra, hanem valós helyzetekből származó tapasztalatokra épült.

A tréner csapat szakértelme és közvetlensége biztonságos légkört teremtett, ahol bátran lehetett hibázni és fejlődni. Hazatérve úgy érzem, hogy egy teljesen új szemüvegen keresztül tekintek a vezetői szerepre és a csapatmunkára, amit a mindennapjaimban is igyekszem majd kamatoztatni. Hálás vagyok a lehetőségért, hogy részese lehettem ennek. 🙂 

Alig várom az augusztusi spanyolországi ifjúsági cserét – azt a pillanatot, amikor a játékos tanulás közben ott lesz a mosoly a fiatalok arcán. Ez az, amiért igazán megéri!

Dóra

A hét során annak a tematikáját jártuk körbe, hogy hogyan válhatunk magunk is ifjúsági cserék facilitátoraivá. A programban részt vevő fiatalok ugyan Európa különböző részeiről érkeztek, viszont néhány nap alatt egy megbízható, összetartó és rendkívül tehetséges közösséget sikerült formálnunk, akikkel nemcsak Hollókőn vagy Morairában az ificsere idejére, de a jövőben bármikor máskor is szívesen dolgoznék együtt. 

Szakmailag is kitűnő munkát végeztek a szervezők, és minden előre nem látható akadály – mint egy országos méretű áramszünet – ellenére is a legtartalmasabb Erasmus+ tréninget rakták össze, amin valaha voltam. Napról napra éreztem az előrehaladást, hogy választ kapok a kérdéseimre, és hogy a hét végére összeáll a fejemben rendszeresítve az egymásra épülő tudás. A program meghozta a kedvem az ifjúsági munkában való komolyabb részvételhez szervezői oldalon és lehetőségem volt több praktikát is ellesni mind a szervezőktől, mind a többi résztvevőtől. Különösen tetszettek a gyakorlati feladatok, mint amikor csoportokban kellett megszerveznünk egyórás programot a tréning többi tagja számára. Érdekes, változatos és mély témák lettek kiválasztva különböző állampolgársági és szociális területekről a szimulációkhoz.

A helyszínválasztásra sem lehet panaszom, Alicante festői város, és szerencsére időnk is maradt a város felfedezésére, a tapas-bárok kipróbálására, a vár meghódítására és egy csobbanásra is a Földközi-tengerben. Lehetőségünk volt a hét során magunkba szívni a spanyol kultúrát, üdítő volt helyiekkel beszélgetni, és egy kis belelátást kapni a mindennapjaikba. Mindezek az életreszóló élmények csak méginkább összehozták a csapatot, hogy másnapra újult erővel vághassunk neki a kurzusnak. 

Ezt a projektet mindenkinek csak ajánlani tudom.

Köszönöm a lehetőséget a szervező csapatnak, fantasztikusak vagytok!

Benjámin

Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?

Ne maradj le a lehetőségekről!

First mile project | Logos

A program megvalósulását az Európai Unió Erasmus+ Programja támogatta.

Élmények az Inner Compass ificseréről

Élmények az Inner Compass ificseréről

Élmények az Inner Compass ifjúsági cseréről

Inner Compas ificsere

A 2025. április 7–14. között megrendezésre került Inner Compass ifjúsági csereprogram a mentális egészségre és jóllétre fókuszált, eszközöket biztosítva a fiatalok számára érzelmi ellenálló képességük javítására és az öngondoskodás fejlesztésére.

A résztvevők a tapasztalati tanulás, a kreatív kifejezésmódok és a kortárs támogatás együttes alkalmazásán keresztül ismerhettek meg különböző technikákat a stressz kezelésére, az egészséges kapcsolatok kialakítására és a pozitív gondolkodásmód fejlesztésére.

A program olyan tevékenységeket kínált, mint a mindfulness (tudatos jelenlét) workshopok, szabadtéri programok és művészeti foglalkozások, amelyek biztonságos teret nyújtottak az önreflexióhoz és a személyes fejlődéshez. Mindezek mellett a program gyakorlati tevékenységeket is beépített, amelyek segítették a mindennapi jóllét előmozdítását.

RÉSZTVEVŐ

ORSZÁGBÓL

MAGYAR FIATAL

NAP

ÉLMÉNY

Breaking the silence iIfjúsági csere

Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak

A mentális egészségről tanultak

Számukra fontos témákról beszélgettek

Megtanulták jobban kezelni a stresszt

Fejlesztették az együttműködési készségeiket

Új barátságokat kötöttek

MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?

-a magyar csapat tagjainak beszámolója-

Nemrég részt vettem egy fantasztikus ifjúsági cserén Hollókőn, ahol magyar, dán, örmény, görög és lett fiatalokkal tölthettünk el egy tartalmas és élményekben gazdag hetet. Ez az élmény messze az egyik legjobb volt, amit valaha ifjúsági programon megtapasztaltam. Bár az utolsó előtti napon haza kellett jönnöm, mégis rengeteg emlékkel és pozitív érzéssel tértem haza.

A programok rendkívül változatosak voltak. Nagyon élveztem a nemzeti esték sorozatát, ahol minden résztvevő ország bemutatta saját kultúráját, ételeit, táncait és hagyományait. Megismerhettük egymás szokásait, és különleges finomságokat kóstolhattunk. Egyik nap felfedeztük Hollókő nevezetességeit is megnéztük a várat, elsétáltunk az Isten tenyere kilátóhoz is, és közösen megállapítottuk, hogy a helyi pékség csokis sütije egyszerűen verhetetlen.

Egy rövid szünetben még lovakat is volt alkalmunk vezetni a magyar résztvevőkkel. Az ificsere ideje alatt mindenkinek volt egy „titkos barátja”, aki naponta valamilyen kedves meglepetéssel például egy kis csokival vagy üzenettel kedveskedett. Ez nagyon különlegessé tette a mindennapokat, és mindig izgatottan vártam, mit kapok legközelebb. Emellett minden reggel volt egy „Peer support” beszélgetés, ahol egy társunkkal 15 percben egy megadott témáról osztottuk meg a gondolatainkat ez segített mélyebb, bizalmasabb kapcsolatok kialakításában.

Készítettünk vision boardot is, ami segített tudatosítani a céljaimat és elgondolkodni a jövőmről. Részt vettünk jógán, sokat tanultunk a mentális egészségről, és voltak közös szabadtéri játékok is, például foci. Az esték különösen emlékezetesek maradtak számomra: ilyenkor kártyáztunk, társasjátékokat játszottunk, beszélgettünk, nevettünk ezek a nyugodt, barátságos pillanatok tették igazán különlegessé a tábort.

Nagyon hálás vagyok ezért az élményért. A résztvevők rendkívül nyitottak, kedvesek és humorosak voltak. Azóta is tartjuk a kapcsolatot, ami szerintem nagyon ritka és értékes dolog. Úgy érzem, fejlődött az angol nyelvtudásom, kiléptem a komfortzónámból, és sokat tanultam arról, hogyan figyeljek jobban magamra a hétköznapokban is. Bátran ajánlom bárkinek az ifjúsági cseréket új barátságok, rengeteg élmény és egy kis lelki feltöltődés garantált!

Sára

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget. Elképesztő élmény volt, ez az egy hét Hollókőn, a mai napig visszasírom minden pillanatát.

A magyar csapat nagy kedvencem lett, mert nagyon összehangolódtunk, táncoltunk és nevettünk sokat! Majd jött a többi csapat. Először a Dán csapat felé kezdtünk nyitni és nagyon jól tettük, kedvesek és viccesek voltak. Majd másnap a görögök felé is kezdtünk nyitni és velük egész héten nevetgéltünk. Ott szerintem egy nagyon szoros baráti kapcsolat kezdődött el.

Eleinte kicsit féltem a témától de feleslegesen, hisz nagyon jól meg voltak a feladatok oldva. Nekem az Iskola mellett ez egy nagyon nagy feltöltődés volt. Szerintem az időbeosztások is megfelelőek voltak. Ami kivételesem tetszett az a secret friend volt. Szuper érzés volt, hogy mindennap egy kis ajándékot vagy egy személyre szóló üzenetet kaptam.

Az egyik nap, reggel elmentünk  Virággal és Kaviccsal futni ami eléggé felpezsdítő volt. A hegymászás is külön élmény volt, a magyar csapat mindenhova zenével ment, de az utána lévő tábortűz is nagyon hangulatos volt.

A záró este is szuper volt, zenéltünk és rettentő sokat beszélgettünk a többi csapattal. Az az este, illetve az a hajnal nagyon durván beleégett a fejembe. Az első emeleten vagy 20-an voltunk és pulcsikban illetve kabátokban a földön egymás mellett aludtunk 2 órát. Azért csak kettőt, mert párnacsatáztunk és nem akartuk az alvással a hátralévő időt eltölteni inkább ezekkel a csodás emberekkel beszélgettünk és elvoltunk.

Az a szeretet-mennyiség, amit Virágtól és Zitától kaptunk, szerintem mindannyiunk nevében mondom, hogy nagyon jól esett. Sok kedves embert és egy cuki kutyust is megismertem. Amikor a többi csapatot kikísértük a reptérre, a szívem szakadt meg, egyszerűen nem akartam, hogy ilyen kevés idő után elmenjenek. De hála Istennek, tartjuk mindennap velük a kapcsolatot.

Nagyon sok mindent tanultam az emberekről, a pozitivitás fontosságáról és a stresszről. Ezt a programot olyan embernek ajánlanám aki szeretné egy kicsit bővíteni a tudását, bármilyen témáról van szó, szeret emberek között lenni, illetve érdekli más gondolatmenete és persze  annak is, aki szeretne új barátokat szerezni! Még egyszer köszönöm szépen lehetőséget!

Ági

Először a magyar csapatról szeretnék beszélni, a csapatban voltak ismerős arcok és újak is. Hangával és Sárival már találkoztam más ificserén is, de Ági új személy és társ volt számomra, így a magyar csapatban én lettem az egyedüli fiú tag.

Az  ificsere számomra/számunkra már reggel elkezdődött, mivel Hangával és Ágival Mezőberényben találkoztunk, megismerkedtünk, majd együtt indultunk el a magyar csapat találkozási  pontjára, Budapestre. Budapesten hamar eljutottunk a megbeszélt helyre, ahol találkoztunk Virággal, majd egy kicsit később Sárival.

Ettünk és elsétáltunk arra a pontra, ahonnan Hollókőre vitt minket a busz. A buszmegállóban már ott volt a lett, az örmény, és a dán csapat. A görög csapat kicsit késett a többi csapathoz képest, de sikeresen megérkeztek.

A busz elindult Hollókő fele, jó volt látni, hogy a görög csapatvezető a buszsofőrrel hamar megtalálta a közös hangot és beszélgettek. A buszutunk számomra nagyon jó volt, mivel a magyar csapat vicces volt és a vezetőnk, Virág is kedves, és humoros volt. Az uticélunkhoz hamar elértünk a vidám hangulatunk miatt.

Amint megérkeztünk Zita és Kavics Üdvözölt minket, amit meleg fogadtatásnak éreztünk. A szobáink már fel voltak címkézve, hogy ki-kivel fog aludni. Én három örmény és egy lett fiatallal kerültem egy szobába.

Az első este a dánokkal kártyáztunk majd viszonylag hamar elmentünk aludni, mivel mindenki sokat utazott aznap. Kedden a reggeli ismerkedős játékok jók voltak, mivel megtudhattam, hogy ki milyen sportoknak és hobbiknak szenteli a mindennapjait. A secret friend során egy görög fiatalt húztam, akiktől eleinte tartottam. A görögökkel viszont hamar nagy barátságba lett a magyar csapat, mivel a gondolkodásmódunk hasonló volt.

Az első nemzeti est a magyar csapaté volt, amit könnyedén megoldottunk az improvizáló készségeinknek hála. Az est tánctanításból, Kahootból és evésből állt. Az egyszerűsége tetszett a külföldről érkezett fiataloknak.

Szerdán a faluban sétáltunk és felsétáltunk a várhoz is. A görög este következett, mint kiderült, a görögök szeretnek beszélni magukról és a múltjukról. Az ételekkel és a zenés-táncos bemutatóval felvidították az ifjúságot.

Csütörtökön jógával kezdük a napot, de a magyar csapat előtte elment futni a várhoz és vissza, Virággal és Kaviccsal, ami a csapatot csak erősítette. A jóga segitett regenerálódni és megnyugtatni a szervezetünket, ez a program megmutatta, miért is vagyunk ezen az ificserén.

Pénteken felsétáltunk a kézhez ami egy jó túra volt, az alföldiek számára is, akik nem nagyon szoktak hegyet mászni. A hegy tetején már az ikonikussá volt Ördög útját eltáncoltuk. A hegyről lefele vezető út már könnyebb volt.

Majd egy némafilmet néztünk meg, ami sok embernek tetszett. Dán este volt, akik finom ételekkel és érdekes prezentációval készültek.

Szombat reggel a görögök programjával kezdtünk, ami nagyon nagy sikert aratott mivel szabadabb program volt, amit mindenki élvezett. Délután tábortüzet gyújtottunk és pillecukrot „sütöttünk” több kevesebb sikerrel. A sütögetést szintúgy mindenki élvezte.

Este a lett est volt, ami főként a történelmükről szólt, de érdekességeket is említettek benne, ami új információkat adott Lettországról.

Vasárnap videókat készítettünk, amihez kellett fantázia, de összességében mindenki nagyon jól teljesített. Este egy partival zártuk a hetet, majd kezdtük meg a következőt egy éjszakán át tartó beszélgetéssel.

Az ifjúsági csere nekem nagyon sokat tudott nyújtani mivel megismerhettem más állás- és nézőpontokat is. Az ificserén szerzett tudásomat tudtam hasznosítani, mivel nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem. 

Az ifjúsági csereprogramokat azoknak ajánlanám akik szeretnének kiszakadni a mindennapi mókuskerékből és új nemzeteket, fiatalokat megismerni.

Botond

Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen az ifjúsági cserén. Nagyon örülök, hogy nemcsak a programokon vehettem részt, hanem az előkészítő találkozón is ott lehettem, ahol összefuthattam egy előző ificserében megismert barátnőmmel és, hogy előre megismerhettem a csodálatos leadereket.

A Hollókőn töltött egy hét minden pillanata frissítő és pihentető volt. A kis falu egy igazi kincs számomra és már annyi emlék fűz ahhoz a helyhez, hogy néha úgy érzem hogy oda már haza megyek.

Véleményem szerint az összes ország nagyon hamar össze rázódott és már az első éjszaka is együtt kártyáztunk ahelyett, hogy pihentünk volna az út után. Talán az egyik legemlékezetesebb pillanatom az volt amikor a Görög csapattal a tábortűz mellett énekeltünk és pillecukrot sütögettünk.

Ez az ifjúsági csere nemcsak új élményekkel, hanem egy csodálatos közösséggel is gazdagított. Minden résztvevő lelkes, kíváncsi és nyitott volt mások véleményére és meglátására a lelki egésség témában és ezáltal sokkal könnyebb volt megnyílnunk egymás előtt és mélyebb kapcsolatokat is kiépítenünk.

Egyik legmaradandóbb élményem az volt, amikor kimentünk és egy lettek által hozott röplabdához hasonló játékot játszottunk és akár órákig is képesek voltunk elleni vele.

Összességében ez a hét rengeteg új tudást, élményt és barátságot hozott. Örülök, hogy kiléphettem a megszokott napi rutinból, és egy ilyen sokszínű és izgalmas hét részese lehettem, ahol minden nap új felfedezéseket tartogatott.

Hanga

Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?

Vedd fel velünk bátran a kapcsolatot!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.

Ilyen volt a H.E.R. ifjúsági csere

Ilyen volt a H.E.R. ifjúsági csere

Ilyen volt a H.E.R. – Humanity for Ecology and Resilience ificsere

Ifjúsági csere csoportkép

A 2025. április 1-10. között megrendezésre került H.E.R. – Humanity for Ecology and Resilience ifjúsági csere során a résztvevő fiatalok  közösen járták körbe a környezeti igazságosság és a nemi egyenlőség kérdésköreit. Az elnyomottak színháza átalakító módszertanát alkalmazva a résztvevők mélyebben megvizsgálták az öko-társadalmi kihívásokat, és közösen teremtettek teret a kritikai értékelés, párbeszéd és kreatív problémamegoldás számára.

A program során a fiatalok kreatív műhelymunkákban, kiscsoportos foglalkozásokban és interaktív előadásokban vettek részt, hogy feltárják, hogyan inspirálhatják az öko-feminista elvek a fenntartható, inkluzív és méltányos megoldásokat a mai sürgető környezeti és társadalmi problémákra.

BELORADO, SPANYOLORSZÁG

ORSZÁG FIATALJAI

NAP

ÉLMÉNY

MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?

-a magyar csapat tagjainak beszámolója-

Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak

Hasznos tudással gazdagodtak

Egy fontos témát dolgoztak fel közösen

Fejlesztették kommunikációs készségeiket

Megtanultak együttműködni másokkal

Új barátságokat kötöttek

A beloradói ökofeminista program fantasztikus élmény volt számomra, ami számos újdonsággal gazdagított, a hasznos színháztechnikáktól kezdve, a vegetáriánus ételrecepteken át, azokig a csodás emberekig, akiket megismerhettem itt.

A Brújula International spanyol szervezet a megérkezésünk első pillanatától kezdve nagy odafigyeléssel és lelkesedéssel vezette a programokat. A szervezők kifogástalan munkája és felkészültsége tett arról, hogy egy pillanatig se unatkozzunk: napjaink a csoporttársaink, az ökofeminizmus és az Elnyomottak Színházához kapcsolódó módszer megismerésével teltek.

A szervezők az első napokban nagy hangsúlyt fektettek a Görögországból, Romániából, Olaszországból, Spanyolországból vagy Magyarországból jövő résztvevők összehozására, gondoskodtak arról, hogy minden nemzetiségi csapat megismerje egymást, mindezt különböző, kreatív játékokkal érték el. Egy emlékezetes játék során egy csapatban kellett teljesíteni különböző kihívásokat kevesebb, mint egy óra alatt (én például egy olasz lánnyal zarándokokra vadásztam a Beloradót átszelő El Camino mentén, hogy meséljenek a motivációjukról).

A szervezők kreativitása az ökofeminizmushoz kapcsolódó fogalmak bemutatása során is tetten érhető volt: az én kedvencem egy erőviszonyok szemléltetésére használt, szimbolikus játék volt, ahol egy széket, egy bögrét és egy táblafilcet kellett úgy elhelyezni a térben, hogy ez utóbbit lássuk a legerősebbnek. A képzésen színháztechnikákat is gyakoroltunk, számomra itt a legmeghatározóbb élmény a kis csoportokban előadott, ökofeminista témákat feldolgozó színdarab volt, amelynek során az Elnyomottak Színháza technikát alkalmaztuk, hogy beszéljünk a társadalmunkat mélyen átszövő, elnyomó-elnyomott viszonyok problémájáról, és rávilágítsunk a saját szerepünkre a megoldásában. Ez a technika számomra teljesen ismeretlen volt a képzés előtt, azonban úgy érzem, hogy sokat adott nekem, és mindenképp szeretnék hasonló módon feldolgozni ökológiai vagy feminista témaköröket a jövőben.

A foglalkozásokon túl lehetőségünk nyílt jobban megismerni Beloradót és környékét: voltak, akik Burgosba látogattak el, mások pedig Logroñót fedezték fel maguknak. Én korábban mindkét helyen jártam már, így engem inkább Belorado nyűgözött le: csodálatos élmény volt egy autentikus spanyol falu utcáit járni, szívni magamba a kasztíliai levegőt, megmászni párszor a szállás mellett magasló hegyet az új barátaimmal, felfedezni a folyópartot és a helyi tereket.

Ha pedig új barátok: számomra mindig nagy élmény, ha különböző élettörténeteket ismerhetek meg, Beloradóban pedig volt is alkalmam rengeteg érdekes emberrel találkozni. Szerencsés vagyok, hogy sokakkal nagyon jó viszonyt építettem ki a program végére, és többükkel biztosan látni fogjuk még egymást.

Mindig érdekes belegondolni, hogy 30-40 különböző nemzetiségű ember, akik az első délután még egymás nevét vissza visszakérdezve léteztek egy térben az utolsó napon már utazásokat tervezgessenek egymás országába és nagy ölelésekkel búcsúzzanak el egymástól — mert hát 10 napig együtt tanulni érdekes témákról, mindennap együtt enni, aludni, játszani, táncolni és beszélgetni, és közösen felfedezni egy ismeretlen kisvárost, nos, az olyasmi, ami feltétlen összehozza az embereket.

Hosszú oldalakat lehetne még teletölteni az élményeimmel, de lényeg a lényeg: mindenkinek ajánlom, hogy részt vegyen hasonló programokon, főként azoknak, akik még nem jártak hasonló képzésen, mert rengeteget lehet belőlük tanulni a világról és önmagunkról is.

Csenge

Én főleg azért szeretek utazni, mert egy más közeget, kultúrát, rengeteg új embert és történeteket ismerhetek meg. Ráadásul ez a projekt is felülmúlta minden elképzelésemet!

A hely elképesztően hangulatos volt, alig vártam minden nap hogy kimenjünk, ugyanis a jó idő miatt a legtöbb program is kint volt. Nagyon sok mindent fel is fedeztünk a környéken, túráztunk, napfelkeltét néztünk a hegyről… Nagyon élménydús volt, az biztos. Más városokba is volt lehetőségünk elmenni és kipróbálni ételeket, italokat. A program nagyon jól fel volt építve, az elején rengeteg csapatépítő volt, ami nagyon jól összehangolt minket és szerintem ez nagyon sokat hozzátett.

Én imádtam az ételeket! Nekem nagyon fontos, mit eszem, és az olasz “szakácsunk” szuper dolgokat készített nekünk, sőt az utolsó nap még receptmegosztó beszélgetésre is leült velünk, így itthon is fel tudom eleveníteni azokat a finom ízeket.

Számomra nagyon sokat adott, hogy megismerhettem a kultúrát és beleláthattam egy kicsit a helyiek életébe. Nagyon sok történetet megosztottunk egymással, ami szerintem nagyon értékes. Rengeteget lehet tanulni mások tapasztalataiból, más nézőpontok megismerésével az én világképem is fejlődik és tágul.

Megismertük a ‘Theatre of the opressed’ módszert is ami nekem, pszichológus hallgatónak, kifejezetten hasznos, hiszen egy pszichológiai módszerről van szó. Nagyon élveztem és szerintem rengeteget tudott tanulni belőle minden résztvevő, nagyon sok mindent be lehet építeni belőle a hétköznapi életbe, hogy könnyebben megoldhassuk a kihívásainkat.

Én mindenképpen ajánlom ezt a projektet mindenkinek, főleg ha szeretnél egy jót tapaszozni egy jó társaságban!

Lili

A H.E.R. ifjúsági csereprogram célja az volt, hogy bemutassa az ökofeminizmus alapjait és párbeszédeket kezdeményezzen a nők szerepéről a környezetvédelemben. Az ökofeminizmus nemcsak a természet kizsákmányolása és a nőkkel szembeni elnyomás közötti párhuzamra mutat rá, hanem gyakorlati megoldásokat is kínál az igazságosabb és élhetőbb társadalom kialakítására.

A program Beloradóban, Spanyolországban került megrendezésre 2025 április 1-től 10-ig. Belorado egy hangulatos kisváros az El Camino mentén (kicsit meg is hozta a kedvem az El Caminohoz). A  helyiek nagyon kedvesek és segítőkészek, bár nem mindenki tudott ott angolul, valahogy mégis megértettük magunk velük, és kicsit bepillanthattunk a mindennapjaikba is. Szerintem soha nem fogom elfelejteni az ottani nagymamát aki segített eljutni Beloradóból Logronoba ahol az ikonikus szabadnapunkat töltöttük. 

Minden napot reggelivel és vicces bemelegítéssel kezdtünk amit mindig más ország tartott, így frissen kezdhettünk neki az aznapi feladatainknak.

Egyik kedvenc programom az elnyomottak színháza volt, ahol egy velünk megtörtént eseményt kellett előadnunk. Nem olyan színház volt, amit csak néztünk, hanem mi is részt vehettünk benne. A nézőknek is be lehetett szállni a jelenetbe, meg lehetett állítani, újra lehet játszani, másképp lehet kipróbálni egy helyzetet. Ez a program sok problémára és azok lehetséges megoldásaira hívta fel a figyelmünket. 

A kulturális estek szerintem nagyon jól sikerültek és  mindenki tanulhatott valami újat és érdekeset a résztvevő országokról.

Nóra

Volt olyan szerencsém, hogy a TIA által már másodjára eljutottam egy ifjúsági cserére Spanyolországba, Beloradóba. Belorado egy nagyon kis város Spanyolország északi részén. Tökéletes hely egy ifjúsági cserére, hiszen a résztvevők egy helyen vannak, nincs szétszóródás, jobban megismerkedhetnek egymással, a hellyel, helyiekkel és a kultúrával. 

5 ország résztvevői voltak ott; Magyarország, Spanyolország, Olaszország, Görögország és Románia. 10 csodálatos napot tölthettünk el itt, a spanyolok jó házigazdaként bemutattak spanyol hagyományokat, nemzetközi ételeket és szokásokat. A résztvevők mind nagyon közvetlenek és nyitottak voltak, így nagyon könnyű volt barátokat szerezni. 

A program témája az öko-feminizmus, fenntarthatóság, nemek közti egyenlőség és társadalmi kérdések megvitatása volt. Ez egy komolyabb és sokoldalú téma, de a szervezők felkészültsége és tájékozottsága miatt nagyon érthetően sikerült átadni a lényeget. Sokszor játékosan, de leginkább csapatmunkában dolgoztunk fel és vitattunk meg egy-egy kérdést és témát, így nem csak, hogy a csapat jobban összekovácsolódott, de meghallgatva mások véleményét, a sajátom is formálódott. Csodálatos volt hallgatni, mennyi értelmes, tájékozott és érdeklődő ember van, és hogy mindenki más szögből látja a világot, ami mindenkit különlegessé tett. Olyan kérdésekre kerestük a választ, amire nincs egy mindenki által elfogadott megoldás, és ez nagyon érdekessé tette számomra a gondolkodást, hiszen mindenki a saját életéből, otthonából, környezetéből hozta a tapasztalatokat, így a vélemények is eltérőek voltak. Ennek az lett az eredménye, hogy mindenki a saját tapasztalataihoz igazította a saját válaszát, és azt vitte magával tovább, amit be tud építeni a saját életébe. 

A program által nemcsak hogy nagyon jó emlékeket szereztem, de más nézőpontokat is megismertem a társadalmi problémáink, mint például a nemek közti egyenlőséggel kapcsolatban. Nagyon tetszett az Elnyomottak Színháza módszer, amitől eleinte féltem, viszont minél jobban bele éltük magunkat, és együtt gondolkodtunk, mint csapat, annál jobban tetszett, és rá kellett jönnöm, hogy a közös munkával nemcsak hogy nagyon jól meg lehet ismerni a másikat, de a folyamat közben mindig újabb ötletek és megoldások születnek bennünk. 

Nagyon sokat köszönhetek ennek a 10 napnak, hiszen nem csak új embereket, hanem magamat is jobban megismerhettem. Ha az ember kilép a komfort zónájából, sokkal nyitottabbá válik, így az ismerkedés is sokkal könnyebb. Köszönöm a lehetőséget, nagyon hasznos volt, és biztos vagyok benne, hogy ezt az új szemléletmódot hasznosítani fogom az életemben.

Timi

Összességében fantasztikus élmény volt, rendkívüli emberekkel. Jó volt megismerni különböző embereket mind kultúra, mind gondolkodásmód szempontjából.

Nagyon élveztem a programokat, tetszett, hogy a szervezők mindig ügyeltek arra, hogy a csapatalkotásnál mindig más emberekkel kelljen együtt dolgozni és jobban megismerni, így alkalmam volt beszélni szinte mindenkivel, aki részt vett a programon.

A programon három főbb témát jártunk körül: az ökofeminizmust, a nemi egyenlőséget és az elnyomottak színházát. Mindhárom témával interaktív, kreatív feladatokon keresztül ismerkedtünk meg, ahol mindenki megoszthatta gondolatait, sőt egymást is megismerhettük jobban, hiszen az elnyomottak színháza keretein belüli előadásunkat saját történeteinkből kellett összeraknunk.

Az ökofeminizmust különböző cikkeken keresztül beszéltük meg, mint például az afrikai törzsekben nem csak a nőkre hárul a gondozói szerep, hanem megosztják a férfiakkal, min tahogy a vadászatot is. Emellett egy játékos feladaton keresztül gondolkodhattunk el, hogy mi mikor találkozhattunk életünk során különböző nemi megkülönböztettséggel. Egy folyót kellett rajzolni, ami szimbolizálta az életünket és be kellett rajta jelölni, a meghatározóbb pontokat az életünkben, amikor különböző nemi megkülönböztetéssel találkoztunk. Egyesek rendes folyót rajzoltak, míg mások vízeséseket.

Nekem nagyon tetszettek a csapatépítő feladatok, ahol együtt kellett működnünk egymással, hogy meg tudjuk oldani a feladatot vagy problémat, amit a szervezők adtak nekünk.

Mindemellett 10 napon keresztül vegetáriánus életmódot folytattunk, így is hozzájárulva a fenntarthatósághoz és a környezettudatos élelmiszerfogyasztáshoz. Érdekes volt megismerni más életmódot, amit a program szakácsa különböző recepteken keresztül ismertette meg, melyekből én is hoztam magammal haza Magyarországra.

Továbbá a szervezők rendkívül jó kedvűek és segítőkészek voltak ezt első kézből is megtapasztalhattuk. A szabadnapon a magyar csapat elment Logroñóba és lekéstük a buszt – a visszajuttásban nagy segítséget nyújtottak a szervezők, amellett hogy egy emlékezetes kaland volt, jó volt hogy nehéz helyzetben is lehetett számítani a szervezőkre.

Mindent egybevetve építőnek éreztem a programot nemcsak kapcsolatok szintjén, hanem tudásban is fejlődtem. Kicsit elmélyülhettem a feminizmus, a nemi egyenlőség, a problémamegoldás és a környezettudatosság témáiban, továbbá megismertem másfajta gondolkodásmódókat és megközelítéseket, amikre előtte nem is gondoltam.

Újra átélném az itt megélt élményeimet, ha lenne rá lehetőségem, egy építő közösségnek lehettem része, akik hozzájárultak a saját fejlődésemhez is.

Zsófi

Értékes szociális tapasztalatokkal gazdagodtam, megismertem a művészetek bevonásának lehetőségeit a társadalmi problémák feldolgozásába, noha a problémák mélyebb feltárását hiányoltam.

Fő kihívásom a saját elvárásaimtól való függetlenedés volt, ami a szociális eredményeket illette, ezért időnként a szorongás akadályozta a kapcsolódást. Voltak sikerélményeim, amikor el tudtam mélyülni emberekkel egy-egy témában, de általában kivül éreztem magam a komfortzónámon, és nem volt stabil kommunikációs viszony. A csoport relatíve rugalmas klikkekre bomlott: legtöbbekkel lehetett szót váltani, kedvesen összemosolyogni a folyosón, de az világosan kialakult, hogy kinek milyen társaság komfortos.

Közelebb kerültem a résztvevők kulturáihoz, megfigyelhettem habituális különbségeket. A középeurópaiak inkább visszahúzódóak, míg pl. a görögök elég extrovertáltak voltak.

Gyakorolhattam felelősségvállalást csoportvezetőként, a feladatok nyomonkövetését, a résztvevőkkel való együttműködést és a visszajelzések facilitását. Az előzetes önkritika helyett nagyobb biztonságot adhat a résztvevőknek, ha a visszajelzéseiket bátorítom inkább a munkámmal kapcsolatban.

Szakmailag hasznos volt, hogy megismertem az elnyomottak színháza metódust, a tárgyakból szoboralkotás gyakorlatot és a “Ki vagyok én?” kitalálós játék szerepjátékos változatát. Biztonságos keretet kaptam az improvizáció gyakorlásához, köszönhetően a gyakorlatok fokozatosan növekvő nehézségének. A feladott szövegek viszont annyira nem fogtak meg, ezt nem tartom a program legnagyobb erősségének, de arra jó volt, hogy el tudtunk gondolkodni ezeken a kérdéseken.

Összességében tehát egy kihívásokkal teli, de tartalmas és tanulságos program volt számomra.

Samu

Érdekelnek az ilyen programok?

Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!

A program megvalósulását az Európai Unió Erasmus+ Programja támogatta.

Művészetekkel fiatalok mentális egészségéért

Művészetekkel fiatalok mentális egészségéért

Művészetekkel fiatalok mentális egészségéért – nemzetközi képzés Portugáliában

EuroNarratives ifjúsági csere

A „Mental(ART) WORKER, Mental You(Th)” Erasmus+ képzési program célja fiatalokkal foglalkozó szakemberek fejlesztése volt a művészetek alkalmazásának lehetőségeiről a fiatalok mentális egészségének és személyes fejlődésének előmozdítása érdekében.

A projekt minden tevékenysége nem-formális tanulási módszereken alapult. Ilyen tevékenységek voltak például a közös ötletelés, plenáris viták, szimulációk, szerepjátékok, csapatépítő feladatok, energizerek, jégtörő gyakorlatok és sok más egyéb.

A projekt keretében 8 országból (Portugália, Szerbia, Észak-Macedónia, Görögország, Spanyolország, Törökország, Bulgária és Magyarország) érkeztek fiatalokkal foglalkozó szakemberek, ifjúsági munkások, hogy közösen tanuljanak a témáról.

Avis, Portugália

2025. április 8-16.

Nemzetközi képzés

Résztvevők 8 országból

Új élmény

Breaking the silence iIfjúsági csere

Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak

Megismerték a storytelling módszertanát

Fejlesztették kommunikációs készségeiket

Megtanultak együttműködni másokkal

Új barátságokat kötöttek

MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?

-a magyar csapat tagjainak beszámolója-

A képzés a mesébe illő Portugáliában volt, ezen belül Avis gyönyörű városának környékén, április 8-tól április 16-ig.

A képzés a mentálhigiénével foglalkozott, a hagyományostól eltérő, játékos és gyakorlati formában. Rendkívül frissítő érzés volt kiszakadni a megszokott környezetből, az egyetemtől.

Legfőbb motivációm az volt, hogy csapatok vezetésével, támogatásával szeretnék foglalkozni, melynek egy elengedhetetlen, mégis kevésbé felkapott része, a csapat és a csapat tagjainak mentális egészségével való foglalkozás. Ezenfelül aktív tagja vagyok egy diákszervezetnek Budapesten, ahol kamatoztathatom a megszerzett tudásom.

A képzés keretében nem formális oktatási módszereket alkalmaztak, melyek izgalmassá, interakciódússá tették a programot. A teljesség igénye nélkül, voltak táncos-zenés játékok, kreatív, logikai ismerkedős játékok, ezenfelül a festészet és videó, valamint fényképészettel kapcsolatos projektfeladatok is örömömre voltak.

Az Erasmus képzés során nemzetközi csapatokban, egymást segítve kellett a feladatokat megoldani. Minden témakörben rendkívül felkészült, kedves, és a témában jelentős tapasztalatokkal rendelkező személyek voltak a facilitátorok.

A legérdekesebb foglalkozások számomra az ismerkedős játékok, valamint, a természetben töltött meditatív hatású képzések voltak.

A képzésben 8 nemzet résztvevőivel ismerkedhettem meg, mely elmélyítette a kulturális tudásomat, felfedezhettem különböző nemzetek különböző szokásait, életérzését, amely hatalmas segítséget jelent számomra a jövőben.

Kiemelném a nemzetközi kulturális estet, ahol a különböző nemzetek bemutathatták országaikat, hagyományaikat, élményeiket, valamint ételeiket. Az este folyamán, megismertették hagyományőrző zenés táncaikat, amit később ki is próbálhattunk, meg is tanulhattunk.

Angolul kommunikáltunk a résztvevőkkel főleg, így gyakorolhattam nyelvtudásomat, egy izgalmas, biztonságos, nemzetközi környezetben, ami mindig jót tesz. Ezen felül alapszíntű portugál nyelvi készségeimet is fejleszthettem az ország lakóival való beszélgetések során. A program végére a csapat összeszokott, és így még emlékezetesebbé tettük egymás áprilisát!

A program szavakban leírhatatlan élményeket adott, számokban 10/10-es, éppen ezért mindenkinek ajánlom, hogy vegyen részt hasonlókon, és már én is fürkészem a következőt, annyira megtetszett!

Erik

A program középpontjában a mentális egészség állt – egy téma, amely napjainkban különösen fontos és gyakran háttérbe szorul a mindennapi rohanásban. Az eseményt egy csodálatos természeti környezetben rendezték meg: gyönyörű folyópart, dús zöld környezet és egy hangulatos kemping adta a hátteret az egész programhoz.

A tréning során számos olyan tevékenységben volt részünk, amelyek elősegítették a belső elcsendesedést, az önreflexiót és az egymáshoz való kapcsolódást. Részt vettünk vezetett meditációkon, improvizációs gyakorlatokon, kreatív festő workshopokon, sőt, egy teljes néma sétán is, amely különösen mély hatással volt rám. Ezek a foglalkozások lehetőséget adtak arra, hogy újrahangoljuk magunkat, és rálássunk arra, mennyire fontos a lelki egyensúly megőrzése.

A program szerves része volt a kulturális sokszínűség is. Több nemzet képviseltette magát: szerbek, görögök, portugálok, spanyolok, magyarok, macedónok, törökök és bolgárok. Ez a nemzetközi közeg különleges színt adott a programnak. Az esti nemzetközi esten minden ország bemutatkozott, ételeket, táncokat, zenéket osztottunk meg egymással. A különböző kultúrák találkozása nemcsak szórakoztató volt, de tanulságos is – rengeteget tanulhattunk egymás gondolkodásmódjáról, hagyományairól és értékrendjéről.

A tréning részeként ellátogattunk Avis városába is, ahol történelmi hangulat, barátságos helyiek és finom ételek vártak minket. A természet közelsége is folyamatosan jelen volt: lehetőségünk nyílt kajakozni a folyón, ami nemcsak szórakoztató, de meditatív élmény is volt. Emellett elegendő szabadidő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy pihenjünk, kapcsolódjunk egymással vagy egyszerűen csak élvezzük a környezetet.

A legtöbb résztvevő a program után ellátogatott Lisszabonba is, így még jobban megismerhettük Portugália kulturális arcát. A város nyüzsgése, a történelmi helyszínek és a helyi ízek egy újabb dimenzióját adták az utazásnak.

Ez a program számomra nem csupán egy tréning volt, hanem egy utazás befelé és kifelé is. Megtanultam, hogy a mentális egészség nem luxus, hanem alapvető szükséglet. Megtapasztaltam, hogy milyen sokat jelenthet egy támogató közösség, a természet közelsége, a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a tudatos jelenlét gyakorlása.

Mindenkinek csak ajánlani tudom az Erasmus+ programokat. Nemcsak tudással és élményekkel gazdagodunk, de barátokat szerzünk, új nézőpontokat ismerünk meg, és közelebb kerülünk önmagunkhoz. Ezek az utak nem csupán utazások – ezek lehetőségek a fejlődésre, az újrakezdésre és a kapcsolódásra. Ha van lehetőséged részt venni hasonló programban, ne habozz – garantáltan életed egyik legmeghatározóbb élménye lesz!

Orsi

Április 8-án kezdődött a Mental art(worker), mental you(th) című képzés egy Avis nevű kis portugál város szélén lévő kempingben, ahol ugyan mi már modernebb apartmanokban lakhattunk, mégis rengeteg lehetőségünk volt átérezni a tóparti atmoszférát (és nem csak akkor, amikor hatalmas szúnyogok lepték el a szobáinkat).

A portugál életérzéshez hűen a projekt kötelező programjainak időtartama ugyanannyi volt – ha nem kevesebb -, mint a szünetekkel, szabadidővel eltöltött órák száma. Az elején furcsáltam ezt a fajta napirend-alakulást, de pár nap elteltével megértettem, hogy ez a rengeteg szabadidő is a mindfullness állapotát segítette elő, amiről beszéltünk is a programokon. Egy napirend általában úgy alakult, hogy kényelmesen elkezdtük a programot délelőtt egy-két energizáló, hangulatteremtő játékkal vagy feladattal, majd egy kávészünetet követően folytattuk a beszélgetést, de rövidesen készülődhettünk is az ebédhez, amire két és fél óra állt rendelkezésünkre, hogy utána kipihenten álljunk neki a délutáni szeánsznak. Ezt követte a vacsora idejével egybevont esti szabad foglalkozás, amit rendszerint egy kis tánccal, beszélgetéssel töltöttünk.

A sok szabadidőnek – és egy lakókocsival érkező résztvevőnek – köszönhetően igazi hippi életérzéssel tudtuk számtalan alkalommal meglátogatni Avis városát, és a maga 1500 lakosát. Ezeket a városnézéseket örökre a szívünkbe zártuk mindannyian: a friss narancs szedéseket, a citrom lopást, a salsázást a főtéren késő este. Sajnos a facilitátorunk egy napig tartó lebetegedése, és néhol a rossz időjárási viszonyok miatt is akadt rengeteg szabadidőnk, ugyanakkor a szomorú okból történő programváltozás is furcsa módon sikeresen közelebb hozott bennünket, résztvevőket egymáshoz.

Azonban az időjárási és egészségi viszonyok nem csak szabadidőt adtak nekünk, hiszen ez azt is jelentette, hogy az előre eltervezett programokból sok minden nem valósult meg, amit akkor nagyon bántunk. Viszont így is sikerült olyan dolgokat megtapasztalnom, amikről még nem hallottam előtte, pedig a mentális jóléthez sokat segítenek. Ilyen volt a csendes séta a természetben. Kipróbálhattuk a festésterápiát is, illetve improvizációs gyakorlatok segítségével azt is megtudhattuk, hogy az elviccelt szituációk is felébreszthetnek bennünk különböző érzelmeket.

Napközben egy valódi hippi filmben éreztem magam: utazás lakókocsival, tábori éneklés a tavon fekvő dokkon egy szál gitár kíséretével, kirándulások a természetben, közös táncok. Esténként pedig előtört belőlünk az igazi Erasmus életérzés, hiszen két alkalommal is kulturális estet tartottunk, amelyeken minden résztvevő nemzet bemutatta a saját országát, általában kvízzel, illetve nemzeti finomságokkal: a spanyolok baszk nyelvleckéjét, a szerbek videóját a nyolcszázezres tüntetésről, a görögök ételeit, a macedónok és bolgárok kedvcsináló videóit, a portugálok kvízműsor jellegű bemutatóját, a törökök édességeit, és a mi utolsó pillanatban összetákolt prezentációnkat sosem felejtem el, ahogy a rengetegféle csoportos néptánc tanulást sem. A többi estén pedig éjszakába nyúló bulit csináltunk magunknak, amelyek egyikén jelmezekbe öltözve táncoltunk, hiszen elvileg ez egy ottani hagyomány. Az én apáca jelmezem learatta a babérokat, de a többiek öltözéke sem volt semmi.

Összességében egy rendkívül nyugtató, mégis mozgalmas héten vagyunk túl, és remélem, az itt kötött barátságok örökre megmaradnak. A mentális egészségnek mindenképpen jót tett, hogy egy ilyen barátságos közösségben összetartó csapatként nem hagytunk senkit egyedül, mégis tiszteletben tartottuk, ha valaki egyedül szeretett volna lenni. Ajánlom az Erasmust mindenkinek!

Janka

Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?

Vedd fel velünk bátran a kapcsolatot!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!

A program megvalósulását az Európai Unió Erasmus+ Programja támogatta.