Nemrégiben részt vettem egy Erasmus programon Lengyelországban, amely felejthetetlen élményt jelentett számomra.

Az utazás során két helyet is megismerhettem: a nyüzsgő és modern fővárost, Varsót, valamint egy csendesebb, barátságos kisvárost, Wasilkówot. A kettősség nagyon különleges volt: Varsóban a nagyvárosi pezsgés, a gazdag történelem és a modern fejlődés egyszerre volt jelen, míg Wasilków inkább a nyugalmat és a helyi közösség közvetlenségét mutatta meg.

Varsó különösen nagy hatással volt rám. A város impozáns építészete, a szépen helyreállított óváros és a modern felhőkarcolók egymás mellett alkottak egy izgalmas egészet. Nagy élmény volt végigsétálni az Óváros főterén, ahol az ember tényleg érezhette a történelem súlyát. Emellett a város kulturális és szellemi pezsgése is lenyűgöző: múzeumok, terek, parkok és a Vistula folyó partja mind hozzájárultak ahhoz, hogy Varsó igazán különleges úti cél legyen.

A program maga is rendkívül színes és változatos volt. Részt vehettünk előadásokon, workshopokon és közösségi eseményeken, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy új tudást szerezzünk és jobban megismerjük egymást. A legnagyobb élményt számomra azonban a kulturális estek jelentették. Ezeken az alkalmakon a résztvevő országok – Lettország, Spanyolország, Magyarország, Románia és Lengyelország – mutatták be a saját kultúrájukat. Nagyon tetszett, hogy minden nemzet a maga egyedi módján hozta közelebb hozzánk az országát: voltak zenék, táncok, hagyományos ételek és érdekes bemutatók. Különösen jó érzés volt magyarként a saját hazámat bemutatni, és közben mások szemén keresztül látni a kulturális sokszínűséget.

Összességében a program hatalmas élményt nyújtott számomra. Nemcsak új helyeket ismerhettem meg, hanem barátságokat is kötöttem, és sokat tanultam más kultúrákról. Varsó szépsége, Wasilków közvetlensége és a kulturális estek felejthetetlen hangulata mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez az Erasmus program életem egyik legszebb emlékévé váljon.

Az Erasmus+ programnak köszönhetően egy hetet tölthettem Lengyelországban, ahol különböző programokon keresztül a természet és a környezetvédelem fontosságáról tanulhattunk. Nagy élmény volt számomra, hogy ilyen fiatalon részt vehettem egy nemzetközi projektben, és megismerkedhettem más országokból érkező fiatalokkal is.

A hét folyamán sok érdekes foglalkozáson vettünk részt. Például készítettünk kis “ökoszisztémákat” vagy tettünk egy kirándulást a mellettünk lévő nagyobb városba, Bialystok-ba.

Emellett kirándulásokra is sor került, ahol testközelből tapasztalhattuk meg a természet szépségét. Különösen nagy hatással volt rám, amikor kajakozhattunk egy kis folyón vagy pedig, amikor voltunk egy Herbal Gardenben ahol gyógyfüveket ismerhettünk meg . 

A közös programok alatt rengeteget nevettünk, játszottunk, és sok új barátságot kötöttünk. Nagyon jó érzés volt, hogy bár különböző országokból érkeztünk, mégis gyorsan megtaláltuk a közös hangot. A szabadidőben is sokat beszélgettünk és együtt fedeztük fel a környéket.

Ez az egy hét nemcsak tudást, hanem felejthetetlen élményeket is adott. Sokkal jobban megértettem, miért fontos vigyázni a természetre, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is igyekszem majd környezettudatosabban élni.

Mégegyszer köszönöm a lehetőséget hogy ott lehettem és ilyen jó emberekkel és programokkal ismerkedhettem meg.

2025 nyarán részt vettem a „Hello Beetle – Youth 4 Nature” ificsereprogramon Lengyelországban. Ez volt az első ilyen nemzetközi projektem, úgyhogy nagyon izgatott voltam, de persze izgultam is, hogy vajon milyenek lesznek az emberek, és mennyire fogom érteni az angolt. Már az első nap megnyugodtam, mert mindenki szuper kedves volt, és gyorsan kialakult egy baráti hangulat.

A program fő témája a környezetvédelem és a természethez való kapcsolódás volt. Rengeteg élményen keresztül tanultunk, nem könyvekből vagy előadásokból, hanem közös tevékenységekkel. Az egyik legjobb rész az volt, amikor madárházakat építettünk. Kisebb csoportokban dolgoztunk, kaptunk fát, szögeket és szerszámokat, és közösen raktuk össze a kis házikókat. Eleinte mindenki bénázott a kalapálással, de sok nevetés után végül szuper kis madárházakat hoztunk össze, amiket ki is helyeztünk a természetbe. Jó érzés volt tudni, hogy tényleg tettünk valami kézzelfoghatót a környezetért.

Nagyon emlékezetes volt az erdei kirándulás is. Sétáltunk a hatalmas fák között, és közben beszélgettünk arról, hogyan tudjuk megóvni az ilyen helyeket a jövő számára. Teljesen más érzés így tanulni a természetvédelemről, mint csak olvasni róla. Sokkal jobban átjött, hogy mennyire fontos vigyázni rá.

Az is hatalmas élmény volt, hogy ennyi különböző országból jöttek résztvevők. Esténként kulturális esteket tartottunk, ahol mindenki bemutatta a saját országát. Kóstoltunk lengyel édességeket, táncoltunk román néptáncot, és persze mi is vittünk magyar finomságokat. Ezek az esték mindig jó hangulatban teltek, sokat nevettünk, zenéltünk, beszélgettünk.

Az angol miatt az elején izgultam, de gyorsan belejöttem, és a végére sokkal bátrabban beszéltem. Ez hatalmas sikerélmény volt nekem, mert bebizonyította, hogy képes vagyok megszólalni és kapcsolatot teremteni külföldiekkel. Ráadásul olyan barátokat szereztem, akikkel a mai napig tartom a kapcsolatot.

Összességében a Hello Beetle számomra nemcsak egy program volt, hanem egy olyan élmény, ami rengeteget adott. Nyitottabb és magabiztosabb lettem, sokat tanultam a természetről, és közben szuper emberekkel ismerkedtem meg. Biztos vagyok benne, hogy ez csak a kezdet volt, és a jövőben is szeretnék még sok hasonló élményben részt venni.

Nem nehéz vissza emlékeznem az Augusztus elején Bulgáriában, Ochin dol-ban töltött időre, hiszen ez az ifjusági csereprogram mély nyomot hagyott bennem. Nagyon mozgalmas és élménnyel teli napokat töltöttem el ott, ez köszönhető a mesébe illő tájnak, a végtelenül kedves és színes embereknek, illetve a jól megszervezett, izgalmas programoknak.

Én első alkalommal jártam Bulgáriában, de a helyszín teljesen lenyűgözött. A szállásunk egy kis faluban volt a hegyek között ami sokat hozzá adott az élményhez, hiszen így kicsit kitudtunk szakadni a nyüzsgő városi mindennapokból és tudtunk egymásra koncentrálni, illetve a program egyik fő elemét, a békét is jobban át tudtuk érezni.

A program fő célja az volt hogy a főzésen és gasztronómián keresztül közelebb kerüljünk egymáshoz és tanulhassunk kultúrákról, érzelmekről és nem utolsó sorban fejleszthessük a nyelv tudásunkat.

Szerintem ez teljes mértékben meg tudott valósulni. 

Az ott létrejött sokszínű társaság hatására nekem is sikerült teljesen kibontakoznom és hozzáadnom a saját tudásomat a projekthez és úgy érzem aktív tagja tudtam lenni a csapatunkak. 

Összességében ez az út nem csupán tanulási lehetőség volt mivel egy hét alatt különböző, ismeretlen emberek közt szoros barátságok alakultak ki. Amellett, hogy nagyon sokat tanulhattam ez alatt az idő alatt, úgy érzem, hogy még nagyon sok felfedezetlen lehetőség van ebben a programban ezért bármikor vissza mennék.

A “Food for Thought, Food for Peace Youth Exchange” egy meghatározó élmény volt számomra, amire mindig emlékezni fogok. Egyrészt, mivel nekem ez volt az első alkalmam részt venni egy Erasmus programban, másrészt pedig rengeteg pozitív élménnyel gazdagodtam az ificsere során. 

Én nagyon jól éreztem magam a programon, ami köszönhető volt annak, hogy egy szuper magyar csapat kovácsolódott össze és az olasz és bolgár résztvevők is nagyon kedvesek és befogadóak voltak, nem is beszélve a szervezőkről, akik mindenben a segítségünkre voltak.

A programon megtanulhattuk hogy miért is olyan fontos a béke fenntartása az egész világon és saját magunkban is. Emellett a fenntartható étkezésről is érdekes dolgokat tudtunk meg. Megismerhettük a résztvevő országok kultúráját, étkezési szokásaikat és meg is kóstolhattuk a hagyományos ételeiket. Mindezek mellett olyan dolgokat is tanultunk, amik fontosak lesznek később is az életünkben, mint például hogyan dolgozzunk csapatban vagy, hogy hogyan alkalmazkodjunk egy teljesen új szituációhoz.

Szerintem érdemes volt részt vennem ezen a programon mivel új barátokkal, élményekkel, szokásokkal, receptekkel és más világnézetekkel lettem gazdagabb. Emellet az angolomat is gyakorolhattam ami soha nem egy rossz dolog.

Nekem ez volt az első ilyen élményem, így nem vagyok túl tapasztalt benne, de bárkinek tudom ajánlani az Erasmus programokat, mivel olyan élményekkel gazdagodsz, amit máshol nem kaphatsz meg. Új emberekkel találkozhatsz és akár életreszóló barátságokat köthetsz.  Tényleg megismerhetsz más kultúrákat és különböző szokásokat, világnézeteket.

Idén nyáron lehetőségem volt részt venni Bulgáriában egy ifjúsági cserén, ahol olasz, és bolgár fiatalokkal közösen megismerhettük egymást főzési hagyományait, szokásait, miközben történeteket osztottunk meg egymással, és egy életre szoló digitális naplót készítettünk.

Öt másik fiatallal közösen utaztunk ki Bulgáriába, akikkel az elején még nem ismertük egymást, de már az utazás alatt nagyon összekovácsolódtunk. Az első napot és éjszakát Szófiában töltöttük ahol volt lehetőségünk feledzeni Bulgária fővárosát, majd Ochindolba közösen utaztunk le a többi ország fiataljaival busszal.

A hét során nagyon sok programbna volt lehetőségünk részt venni, ezáltal fejlődni tudott az angol tudásunk is, illetve nemzetközi barátságokat tudtunk kialakítani. 

Nekem kifejezetten tetszett, hogy többfajta étkezési szokást is megismerhettünk.

Ez az ificsere élmény számomra  iskolán kívüli tanulási folyamat volt, hiszen fejlesztettem a nyelvtudásomat, nyitottabb lettem más kultúrák iránt, és megtapasztaltam, milyen nagyszerű dolog, ha különböző országokból érkező emberek egy közös célért dolgoznak.

Összességében a bulgáriai ificsere olyan élmény, amit soha nem fogok elfelejteni, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is szeretnék hasonló nemzetközi projektekben részt venni.