A projekt a Nem Privát Színház színészei és önkéntesek által forgalmas helyeken eljátszott konfliktusszituációk a gyűlöletbeszéd témáit és az elnyomás különféle megnyilvánulásait dolgozzák fel arra ösztönözve a nézőket,  hogy passzív szemlélődés helyett aktív szerepvállalással lépjenek fel embertársainkat nemi, etnikai, vallási hovatartozása, vagy szexuális orientációja miatt érő negatív megnyilvánulásokkal szemben.  

A projekt a nézők aktív részvételére számít, konfliktusszituációt generál, amit a beavatott színészek addig tartanak fenn, amíg egy bátor hétköznapi hős – egy jóérzésű szemlélődő- közbe nem lép. Jutalma a taps és a hőssé avatás. A projekt célja a figyelemfelhívás mellett a társadalmi változás elérése, mely személyiségfejlesztés révén az apátia leküzdésére sarkallva a közösség javát szolgálja.

A képzés során főként nem-formális és informális nevelési módszereket alkalmazunk, mint például az egyéni, páros és csoportos foglalkozások, kreatív műhelyek, színházi módszerek, szimulációs és szituációs játékok, problémamegoldó és a vitaindító gyakorlatok, interaktív előadások. A módszerek elsősorban a nem-formális nevelés eszköztárához kapcsolódtak, valamint kiegészültek a for profit szféra projektmenedzsment képzéseiben alkalmazott gyakorlataival is. A résztvevők maguk is kaptak lehetőséget, hogy megosszák tudásukat és tapasztalatikat a témában. 

A projekt megvalósítása elősegítette a résztvevők közötti kölcsönös párbeszéd létrejöttét, a kultúrák megismerését és a társadalmi befogadás előmozdítását, valamint a fiatalok aktív részvételét az alapvető európai értékeknek megfelelően. A projekten való részvétel által a szakemberek kreativitása és vállalkozó kedve fokozódott, a jövőben nagyobb magabiztossággal valósítják meg saját elképzeléseiket nemcsak a szervezet tevékenységein belül, hanem magánéletükben is.

Autentikus kommunikációs módszertan magába foglalta a 4 kommunikációs stílus (passzív, agresszív, passzív-agresszív és asszertív) és az erőszakmentes kommunikáció alapjainak megismerését, melyet szerepjátékokon keresztül ki is próbálhattak a résztvevők.

Az outdoor módszertan során az érzékek alkalmazása (sensory awerness), a Mirror of Nature és a Threshold séta jelentették a főbb elemeket, melyek főként reflexiós módszerre épülnek.

A szakemberek képzésével és a módszerek megismertetésével hozzájárultunk a nemzetközi ifjúsági munka minőségbeli fejlődéséhez.  A projekten való részvétel által a szakemberek kreativitása és kezdeményező kedve fokozódott, a jövőben nagyobb magabiztossággal valósítják meg saját elképzeléseiket nemcsak a szervezet tevékenységein belül, hanem magánéletükben is.

A képzés alatt alkalmazott nem-formális és informális módszerekre építő gyakorlatok elősegítették az egymás közötti párbeszéd kialakulását, mely nélkülözhetetlen alapot szolgál ahhoz, hogy a résztvevők megosszák egymással véleményüket. Kiemelt figyelmet fordítottunk a résztvevők igényeire, hogy saját szükségleteikhez tudják alakítani a programot és a lehető legtöbbet tanuljanak.

A képzés során a résztvevők legtöbbször kisebb, 5-6 fős multikulturális csoportokban dolgoztak, ezáltal mélyebben megismerhették egymás gondolatait, érzéseit, véleményét. Ugyanilyen fontos szerephez jutott a cselekedve tanulás; a képzés során egyensúlyban volt a nélkülözhetetlen elméleti háttér és a hasonlóan fontos gyakorlati tapasztalás is. A beszélgetések, kreatív workshopok, szituációs és szimulációs játékok és vitaszituációk a képzés egész időtartama alatt megjelentek. Igyekeztünk minél több és változatosabb módszerrel dolgozni, hogy ez is egy lehetőség legyen a tapasztalatszerzésre, új ismeretek elsajátítására. 

A képzés nem-formális pedagógia módszerei lehetővé tették az élményeken alapuló tanulást, a nemzetközi, interkulturális dimenzió megélését. A képzés során használt módszerekkel elértük, hogy a résztvevők személyisége, vezetői eszköztára, kapacitása fejlődjön, és így a jövőben magabiztos kiállásuk legyen, tisztában legyenek képességeikkel és megfelelőképpen tudják a gyakorlatban alkalmazni az elsajátított módszereket.