Az étel közös nyelv, amelyet mindenki ért – és amely képes hidakat építeni emberek, kultúrák és nemzetek között. A „Food for Thought, Food for Peace” nemzetközi ifjúsági csereprogram résztvevői saját bőrükön tapasztalták meg, hogyan válhat a főzés és a történetmesélés a béke eszközévé.
Miközben együtt szeleteltek, kóstoltak és meséltek, nemcsak recepteket cseréltek, hanem megnyíltak egymás előtt: kultúrákat, érzéseket és személyes élményeket osztottak meg. Így születtek közös fúziós ételek és új barátságok, amelyek a program három szintjén – a belső békében, a másokkal való békében és a természettel való békében – gyökereznek.
Most Te is bepillanthatsz ebbe a különleges utazásba: olvasd el a résztvevők saját beszámolóit, történeteit és receptjeit, amelyekből kirajzolódik, hogyan lehet a gasztronómián keresztül közelebb kerülni önmagunkhoz, egymáshoz és a világhoz.
RÉSZTVEVŐ
ORSZÁGBÓL
NAP
ÉLMÉNY
Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak
Kiléptek a komfort-zónájukból
Új kultúrákat ismertek meg
Fejlesztették kommunikációs készségeiket
Megtanultak együttműködni másokkal
Új barátságokat kötöttek
MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?
-a magyar csapat tagjainak beszámolója-
A nyaraim mindig zsúfoltak, de összetettek, és ügyelek rá, hogy olyan programokból álljon, amiket biztosan tudom, hogy élvezni fogok. Azért döntöttem emellett az ifjúsági csere mellett mert mindig is szerettem másokkal sütögetni, illetve szeretek más kultúrákon keresztül új ismereteket szerezni, ezért is lepődtem meg nagyon, mikor az öt legaranyosabb magyar lánnyal együtt nekivágtam ennek a hétnek és szinte minden percét imádtam.
Rengeteg új tapasztalatot szereztem és olyan emlékeket, amiket soha nem fogok elfelejteni és ez tényleg úgy mondom, ahogyan azt gondolom. Amellett, hogy rengeteget főztünk isteni finom ételeket rengeteg csapatépítő programon vettünk részt, aminek meg volt a gyümölcse – onnan tudom, hogy nem volt olyan este, amikor nem gyűltek össze a fiatalok a különböző országokból, hogy beszélgessenek vagy játszanak, én például többükkel is mai napig beszélek.
Az, hogy remek programok voltak, nagyon jókat főztünk és a csapat is zseniális volt nyilván nem elég, mert rengeteg hasznos és érdekes információt gyűjtöttem az ott töltött idő alatt és az angol tudásomat is ápoltam és csiszolgattam. Volt, hogy villoghattam is vele.
Ez egyébként nem az első ifjúsági cserém volt, de muszáj megemlítenem, hogy az öt közül, amin eddig voltam, határozottan az egyik kedvencem volt. Nagyon remélem, hogy még sok ilyenben vehetek részt, mert egyre jobban érzem a fontosságát a másokkal eltöltött minőségi időnek, ami nagyon nagy szó. Természetesen ezeket a tapasztalatokat mindig megosztom rokonaimmal, barátaimmal, osztálytársaimmal.
Én személy szerint nagyon élveztem, jó volt elszakadni itthonról és új emberekkel találkozni.
Amikor kedden este elindultunk, nagyon izgultam, mert az volt az első repülésem. De miután a magyar csapattal beszélgettünk és Unoztunk a reptéren, megnyugodtam. Miután megérkeztünk Szófiába, egy kis várakozás, beszélgetés és nevetés után taxiba ültünk és elmentünk a hostelig.
Másnap reggel együtt mentünk reggelizni, a reggeli nagyon finom volt, én rántottát ettem paradicsommal és chia pudinggal, de még nagyon sok minden volt az asztalon. Reggeli után várost néztünk és 17:00 órakor pedig találkoztunk a többi résztvevővel és busszal mentünk fel a szállásra. Este még volt egy kis ismerkedés vacsi után.
Ezen kívül minden nap volt 2-2 foglalkozás és minden országnak be kellett vállalnia egy ebédet és egy vacsorát. A magyar csapat pénteken vacsira lecsót és mákos gubát csinált, szombaton ebédre pedig túrós tésztát, desszertnek pedig kókuszgolyót. Aztán az utolsó napokon azokból a dolgokból kellett főzni a csapatnak, ami addig megmaradt. A csapatomban egy bolgár csajszi, két olasz, az olasz csapatvezető és én voltam. Sütőtököt és sült krumplit csináltunk, de minden csapat finomakat főzött. Este pedig sokszor fent maradtunk, társasoztunk és beszélgettünk. Nagyon szép helyen voltunk, a hegyek között és, amikor elmentünk túrázni, láttunk egy ménest is, visszefelé pedig fekete áfonyát találtunk és azt nassoltuk.
Nagyon ajánlom mindenkinek ezeket az ifjúsági cseréket, mert barátságokra tehet szert különböző emberekkel, beszélgethettünk angolul kultúrákat is megismerhet.
Idén júliusban lehetőségem volt részt egy ifjúsági cserén Bulgáriában, ahol bolgár, magyar és olasz fiatalok voltak. Egymás kultúráját, ételét és szokásait ismertük meg. Az első napot Szófiában töltöttük a magyar csapattal, akiket az előzetes találkozón megismerhettem és így egy jó hangulatú ’kis csoport’ alakulhatott ki.
Másnap elmentünk az olaszokkal és a bolgárokkal busszal a hegyekben Ochindolba. Gyönyörű kilátás volt ott, nagyon szép volt a hely ahova mentünk. Megismerkedtünk egymással és egy izgalmas és kellemes hangulatú program vette kezdetét. Nekem ez egy nagyon tanulságos hét volt, mind a különböző ételek receptjei, mind kulturális különbségek szempontjából a három nemzetiség között. Szerintem érdemes volt részt venni ezen az ifjúsági cserén, mert nagyon sok önbizalmat adott ez az egy hét, csodás embereket ismerhetem meg. Nagyon hálás vagyok, hogy részt vehettem ezen. Én azoknak az embereknek ajánlom, akik nem félnek kilépni a konfortzónából, elég önállóak, és jól akarják érezni magukat egy hétig.
Nem nehéz vissza emlékeznem az Augusztus elején Bulgáriában, Ochin dol-ban töltött időre, hiszen ez az ifjusági csereprogram mély nyomot hagyott bennem. Nagyon mozgalmas és élménnyel teli napokat töltöttem el ott, ez köszönhető a mesébe illő tájnak, a végtelenül kedves és színes embereknek, illetve a jól megszervezett, izgalmas programoknak.
Én első alkalommal jártam Bulgáriában, de a helyszín teljesen lenyűgözött. A szállásunk egy kis faluban volt a hegyek között ami sokat hozzá adott az élményhez, hiszen így kicsit kitudtunk szakadni a nyüzsgő városi mindennapokból és tudtunk egymásra koncentrálni, illetve a program egyik fő elemét, a békét is jobban át tudtuk érezni.
A program fő célja az volt hogy a főzésen és gasztronómián keresztül közelebb kerüljünk egymáshoz és tanulhassunk kultúrákról, érzelmekről és nem utolsó sorban fejleszthessük a nyelv tudásunkat.
Szerintem ez teljes mértékben meg tudott valósulni.
Az ott létrejött sokszínű társaság hatására nekem is sikerült teljesen kibontakoznom és hozzáadnom a saját tudásomat a projekthez és úgy érzem aktív tagja tudtam lenni a csapatunkak.
Összességében ez az út nem csupán tanulási lehetőség volt mivel egy hét alatt különböző, ismeretlen emberek közt szoros barátságok alakultak ki. Amellett, hogy nagyon sokat tanulhattam ez alatt az idő alatt, úgy érzem, hogy még nagyon sok felfedezetlen lehetőség van ebben a programban ezért bármikor vissza mennék.
A “Food for Thought, Food for Peace Youth Exchange” egy meghatározó élmény volt számomra, amire mindig emlékezni fogok. Egyrészt, mivel nekem ez volt az első alkalmam részt venni egy Erasmus programban, másrészt pedig rengeteg pozitív élménnyel gazdagodtam az ificsere során.
Én nagyon jól éreztem magam a programon, ami köszönhető volt annak, hogy egy szuper magyar csapat kovácsolódott össze és az olasz és bolgár résztvevők is nagyon kedvesek és befogadóak voltak, nem is beszélve a szervezőkről, akik mindenben a segítségünkre voltak.
A programon megtanulhattuk hogy miért is olyan fontos a béke fenntartása az egész világon és saját magunkban is. Emellett a fenntartható étkezésről is érdekes dolgokat tudtunk meg. Megismerhettük a résztvevő országok kultúráját, étkezési szokásaikat és meg is kóstolhattuk a hagyományos ételeiket. Mindezek mellett olyan dolgokat is tanultunk, amik fontosak lesznek később is az életünkben, mint például hogyan dolgozzunk csapatban vagy, hogy hogyan alkalmazkodjunk egy teljesen új szituációhoz.
Szerintem érdemes volt részt vennem ezen a programon mivel új barátokkal, élményekkel, szokásokkal, receptekkel és más világnézetekkel lettem gazdagabb. Emellet az angolomat is gyakorolhattam ami soha nem egy rossz dolog.
Nekem ez volt az első ilyen élményem, így nem vagyok túl tapasztalt benne, de bárkinek tudom ajánlani az Erasmus programokat, mivel olyan élményekkel gazdagodsz, amit máshol nem kaphatsz meg. Új emberekkel találkozhatsz és akár életreszóló barátságokat köthetsz. Tényleg megismerhetsz más kultúrákat és különböző szokásokat, világnézeteket.
Idén nyáron lehetőségem volt részt venni Bulgáriában egy ifjúsági cserén, ahol olasz, és bolgár fiatalokkal közösen megismerhettük egymást főzési hagyományait, szokásait, miközben történeteket osztottunk meg egymással, és egy életre szoló digitális naplót készítettünk.
Öt másik fiatallal közösen utaztunk ki Bulgáriába, akikkel az elején még nem ismertük egymást, de már az utazás alatt nagyon összekovácsolódtunk. Az első napot és éjszakát Szófiában töltöttük ahol volt lehetőségünk feledzeni Bulgária fővárosát, majd Ochindolba közösen utaztunk le a többi ország fiataljaival busszal.
A hét során nagyon sok programbna volt lehetőségünk részt venni, ezáltal fejlődni tudott az angol tudásunk is, illetve nemzetközi barátságokat tudtunk kialakítani.
Nekem kifejezetten tetszett, hogy többfajta étkezési szokást is megismerhettünk.
Ez az ificsere élmény számomra iskolán kívüli tanulási folyamat volt, hiszen fejlesztettem a nyelvtudásomat, nyitottabb lettem más kultúrák iránt, és megtapasztaltam, milyen nagyszerű dolog, ha különböző országokból érkező emberek egy közös célért dolgoznak.
Összességében a bulgáriai ificsere olyan élmény, amit soha nem fogok elfelejteni, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is szeretnék hasonló nemzetközi projektekben részt venni.
Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?
Kövess minket, hogy értesülhess aktuális lehetőségeinkről!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!
A program megvalósulását az Európai Unió Erasmus+ Programja támogatta.