Élmények az Inner Compass ifjúsági cseréről

Először a magyar csapatról szeretnék beszélni, a csapatban voltak ismerős arcok és újak is. Hangával és Sárival már találkoztam más ificserén is, de Ági új személy és társ volt számomra, így a magyar csapatban én lettem az egyedüli fiú tag.

Az  ificsere számomra/számunkra már reggel elkezdődött, mivel Hangával és Ágival Mezőberényben találkoztunk, megismerkedtünk, majd együtt indultunk el a magyar csapat találkozási  pontjára, Budapestre. Budapesten hamar eljutottunk a megbeszélt helyre, ahol találkoztunk Virággal, majd egy kicsit később Sárival.

Ettünk és elsétáltunk arra a pontra, ahonnan Hollókőre vitt minket a busz. A buszmegállóban már ott volt a lett, az örmény, és a dán csapat. A görög csapat kicsit késett a többi csapathoz képest, de sikeresen megérkeztek.

A busz elindult Hollókő fele, jó volt látni, hogy a görög csapatvezető a buszsofőrrel hamar megtalálta a közös hangot és beszélgettek. A buszutunk számomra nagyon jó volt, mivel a magyar csapat vicces volt és a vezetőnk, Virág is kedves, és humoros volt. Az uticélunkhoz hamar elértünk a vidám hangulatunk miatt.

Amint megérkeztünk Zita és Kavics Üdvözölt minket, amit meleg fogadtatásnak éreztünk. A szobáink már fel voltak címkézve, hogy ki-kivel fog aludni. Én három örmény és egy lett fiatallal kerültem egy szobába.

Az első este a dánokkal kártyáztunk majd viszonylag hamar elmentünk aludni, mivel mindenki sokat utazott aznap. Kedden a reggeli ismerkedős játékok jók voltak, mivel megtudhattam, hogy ki milyen sportoknak és hobbiknak szenteli a mindennapjait. A secret friend során egy görög fiatalt húztam, akiktől eleinte tartottam. A görögökkel viszont hamar nagy barátságba lett a magyar csapat, mivel a gondolkodásmódunk hasonló volt.

Az első nemzeti est a magyar csapaté volt, amit könnyedén megoldottunk az improvizáló készségeinknek hála. Az est tánctanításból, Kahootból és evésből állt. Az egyszerűsége tetszett a külföldről érkezett fiataloknak.

Szerdán a faluban sétáltunk és felsétáltunk a várhoz is. A görög este következett, mint kiderült, a görögök szeretnek beszélni magukról és a múltjukról. Az ételekkel és a zenés-táncos bemutatóval felvidították az ifjúságot.

Csütörtökön jógával kezdük a napot, de a magyar csapat előtte elment futni a várhoz és vissza, Virággal és Kaviccsal, ami a csapatot csak erősítette. A jóga segitett regenerálódni és megnyugtatni a szervezetünket, ez a program megmutatta, miért is vagyunk ezen az ificserén.

Pénteken felsétáltunk a kézhez ami egy jó túra volt, az alföldiek számára is, akik nem nagyon szoktak hegyet mászni. A hegy tetején már az ikonikussá volt Ördög útját eltáncoltuk. A hegyről lefele vezető út már könnyebb volt.

Majd egy némafilmet néztünk meg, ami sok embernek tetszett. Dán este volt, akik finom ételekkel és érdekes prezentációval készültek.

Szombat reggel a görögök programjával kezdtünk, ami nagyon nagy sikert aratott mivel szabadabb program volt, amit mindenki élvezett. Délután tábortüzet gyújtottunk és pillecukrot „sütöttünk” több kevesebb sikerrel. A sütögetést szintúgy mindenki élvezte.

Este a lett est volt, ami főként a történelmükről szólt, de érdekességeket is említettek benne, ami új információkat adott Lettországról.

Vasárnap videókat készítettünk, amihez kellett fantázia, de összességében mindenki nagyon jól teljesített. Este egy partival zártuk a hetet, majd kezdtük meg a következőt egy éjszakán át tartó beszélgetéssel.

Az ifjúsági csere nekem nagyon sokat tudott nyújtani mivel megismerhettem más állás- és nézőpontokat is. Az ificserén szerzett tudásomat tudtam hasznosítani, mivel nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lettem. 

Az ifjúsági csereprogramokat azoknak ajánlanám akik szeretnének kiszakadni a mindennapi mókuskerékből és új nemzeteket, fiatalokat megismerni.

Szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy részt vehettem ezen az ifjúsági cserén. Nagyon örülök, hogy nemcsak a programokon vehettem részt, hanem az előkészítő találkozón is ott lehettem, ahol összefuthattam egy előző ificserében megismert barátnőmmel és, hogy előre megismerhettem a csodálatos leadereket.

A Hollókőn töltött egy hét minden pillanata frissítő és pihentető volt. A kis falu egy igazi kincs számomra és már annyi emlék fűz ahhoz a helyhez, hogy néha úgy érzem hogy oda már haza megyek.

Véleményem szerint az összes ország nagyon hamar össze rázódott és már az első éjszaka is együtt kártyáztunk ahelyett, hogy pihentünk volna az út után. Talán az egyik legemlékezetesebb pillanatom az volt amikor a Görög csapattal a tábortűz mellett énekeltünk és pillecukrot sütögettünk.

Ez az ifjúsági csere nemcsak új élményekkel, hanem egy csodálatos közösséggel is gazdagított. Minden résztvevő lelkes, kíváncsi és nyitott volt mások véleményére és meglátására a lelki egésség témában és ezáltal sokkal könnyebb volt megnyílnunk egymás előtt és mélyebb kapcsolatokat is kiépítenünk.

Egyik legmaradandóbb élményem az volt, amikor kimentünk és egy lettek által hozott röplabdához hasonló játékot játszottunk és akár órákig is képesek voltunk elleni vele.

Összességében ez a hét rengeteg új tudást, élményt és barátságot hozott. Örülök, hogy kiléphettem a megszokott napi rutinból, és egy ilyen sokszínű és izgalmas hét részese lehettem, ahol minden nap új felfedezéseket tartogatott.