A Disconnect to Reconnect Erasmus+ ifjúsági csere során hat magyar fiatal utazott a lettországi Siguldába, ahol négy ország résztvevőivel közösen fedezték fel, milyen élményeket tartogat az élet, ha kevesebb időt töltünk a képernyők előtt.
A gyönyörű erdei környezetben megvalósuló programon a résztvevő fiatalok játékos feladatokon, kreatív műhelymunkákon és közös beszélgetéseken keresztül foglalkoztak a digitális tudatossággal, a stresszkezeléssel és a mentális jólléttel. A slow living, vagyis a tudatos lelassulás jegyében arra is lehetőségük nyílt, hogy jobban megismerjék önmagukat, új szokásokat alakítsanak ki, és megtapasztalják, mennyi mindennel tölthetik meg a napjaikat telefonozás helyett.
Volt, aki saját magát is meglepte azzal, hogy sikerült jelentősen csökkentenie a képernyőidejét, más pedig azt fedezte fel, milyen könnyen születhetnek barátságok és mély beszélgetések akár egy teljesen idegen, nemzetközi közösségben is.
A magyar csapat tagjai számára a hét nemcsak a digitális szokásaik újragondolásáról szólt, hanem az önbizalomról, a komfortzónájuk átlépéséről, az angol nyelv gyakorlásáról és a közösen megélt pillanatokról is. A beszámolóikból kiderül, hogyan lett az indulás előtti izgalomból felszabadult közösségi élmény, milyen felismerésekkel tértek haza, és miért ajánlanák az Erasmus+ ifjúsági cseréket azoknak is, akik elsőre talán tartanak az ilyen programoktól.
Sigulda, Lettország
2026. szeptember 2-9.
Ifjúsági csere
4 ország fiataljai
Új élmény
MIT ADOTT NEKÜNK EZ A PROGRAM?
– a magyar csapat tagjainak beszámolója –
Nyitottabbá és elfogadóbbá váltak
Kiléptek a komfortzónájukból
Elszakadtak a képernyőtől
Megtanultak együttműködni másokkal
Új barátságokat kötöttek
Nem is tudom, hol kezdjem. Igazából ez az utazás már az első felszállás elött elkezdődött. Nyáron, amikor jelentkeztem, még nem tudtam, mi vár rám, fogalmam sem volt, hogy mennyi mindenben fogok részt venni. Persze izgatottan vártam a választ, hogy bekerültem-e. Pont nyaralni voltunk és egyik este csak megnéztem az e-mailjeimet és azonnal megörültem, pont én annyi ember közül. (Kicsit féltem is, hogy most mi fog rám várni.)
Aztán el jött az utazás előtti megbeszélés. Már ott tudtam, ez nagyon jó lesz. Megismertem az embereket, akikkel mentünk az utazásra. Tudtam, hogy már, ha csak velük lettem volna is élvezetes lett volna az utazás. Aztán eljött az első nap a suliban és már gondolom, mindannyian nagyon izgatottan vártuk a szeptember 2-át. Alig tudtam végig ülni az órákat.
Aztán eljött az utazás napja. Szerencsére minden rendben volt. Miért is ne lett volna, hiszen a csoportvezetőnk mindenről gondoskodott. Megérkeztünk a szállásra és egyszerre minden nagyon fura volt. Sosem gondoltam volna, hogy 1 nap ismeret után szinte idegenekkel ilyen jól el tudok beszélgetni, pláne azt nem hogy angolul. Már az első este, azért legtöbben még egy kicsit megszeppenve bár, de biztos vagyok benne, hogy mindenki nagyon jól érezte magát.
Egyszerűen nem tudom kifejezni hogy egy hét ilyen hosszú tud lenni és mégis milyen rövid. 1. teljes naptól megkezdődtek a programok és még közelebb kerültünk egymáshoz. Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy egy zombi vírus ellen küzdeni ennyire tanulságos lehet, kinevettem volna.
Ahogy teltek a napok egyszerre volt egy fajta honvágy érzetem és mégis azt gondoltam, sosem akarok haza menni. Csak sorban jöttek a rádöbbenések. Rájöttem, mennyire része az életemnek az, hogy hogyan foglalkozok saját magammal, és mennyire kihatással van ez a körülöttem lévő emberekre. Azt is észrevettem, hogy sajnos mennyire sokat használom a telefonomat és, hogy ez mennyire hatással van arra, hogy hogyan törődök saját magammal. Szerencsére azóta szerintem sokkal egészségesebben állok hozzá a kütyük és miegymás használatához.
Még a hét elején Virág (a csoportvezetőnk) megkért mindannyiunkat hogy tegyünk egy fogadalmat. Az enyém az volt hogy a héten naponta ne használjam többet a telefonom 3 óránál. Nagyon meglepődtem hiszen amikor az utolsó nap meg néztem, ezt a fogadalmat sikerült betartanom, sőt felülmúlnom. Bár nem is volt időm telefonozni, annyi minden történt.
És hát eljött a hazamenetel napja. Szinte mindenki sírt, de ezek örömkönnyek voltak. Mindenki olyan jól érezte magát, annyi élményben volt közösen részünk, senki nem akart hazamenni. De végül mindenki beszállt a kisbuszba, ami jött értünk és mindenki elindult hazafelé.
Ezek az élmények soha el nem felejthetőek. Mindenkinek, akivel már csak egy szót is tudtam váltani, nagyon hálás vagyok. Megmutatták, hogy miről is szól ez az egész program, hogy mi minden van, amiben még fejlődni tudok és kell.
Igazából ezeket a programokat mindenkinek nagyon tudom ajánlani, főleg annak, aki azt gondolja, hogy mennyire cringe részt venni ilyen workshoppokon, az ilyen embernek ajánlom a legjobban. Biztos vagyok benne, hogy nagyon meg fog változni az önképe és a gondolkodásmódja ilyen utazás/utazások során.
Zárás képpen annyit tennék még hozzá, borzasztóan szerencsésnek érzem magam azért, mert részt vehettem már csak egy ilyen programon is. Mindenkinek, aki ezt lehetővé tette nagyon köszönöm szépen, és főleg azoknak, akikkel ezeket az élményeket megoszthattam.
Számomra nagyon emlékezetes volt a Disconnect to Reconnect program. Előtte nem ismertem senkit a magyar csapatból, úgyhogy eleinte izgultam, mert ez nekem nagyon a komfortzónán kívül esett. Viszont nagyon jó volt a felkészülés alkalom, mert ott egy kicsit megismerhettem a többieket a magyar csapatból.
A legjobban az tetszett, hogy mennyi időt töltöttem közösségben ezen a héten. Nem is volt időm telefonozni, jó volt kicsit kiszabadulni a megszokott hétköznapokból. Mindig volt valaki, akivel kártyázhattam, társasozhattam, beszélgethettem. Nagyon tetszettek a közös táncolások is. A workshopokon a feladatok nagyon érdekesek voltak. A legjobban a plakátkészítéseket élveztem, mert ott közösen ötletelhettünk a többiekkel, és mindenki hozzátehette, amit ő a legjobban tud.
Szerintem azért volt érdemes részt venni, mert elutazhattam egy olyan országba, Lettországba, ahol korábban még nem jártam. Az egész nagyon jól meg volt szervezve és nekem csak részt kellett vennem rajta. Egy gyönyörű erdei környezetben tanulhattam a stresszkezelésről, önmagamról és a barátságokról. Egy nyitott közösségnek lehettem a tagja, ami önbizalmat adott.
Azért ajánlanám ezt a programot, mert megismerhettem új kultúrákat és új nézőpontokat. Ez nagyon klisének hangzik de emiatt felfedezhetsz egy csomó új dolgot magadról, amit más helyzetekben nem tudnál. Ez egy olyan élmény, amit semmihez sem lehet hasonlítani. Úgy tanulhatsz, ahogy az iskolában sem, csapatmunkában dolgozhatsz más ország fiataljaival. Persze nem csak a közösen tanulhattok, hanem a beszélgethettek és mindenfélét csinálhattok együtt. Az ifjúsági cserén mindig van valaki, akivel éppen lehetsz. Nemzetközi barátokat találhatsz, hiszen rengeteg közös emléket szereztek.
Nekem a Disconnect to Reconnect ifjúsági csere nagyon tetszett. Ez volt az első Erasmus+ ifjúsági csere, amin részt vettem, de remélem, hogy még sok másikon is részt fogok venni a jövőben.
A lettországi ifjúsági csere felejthetetlen élmény volt számomra, és a legszebb emlékeim közé tartozik. Már az első naptól kezdve remek hangulatban telt az idő, hiszen a csoport tagjai nyitottak és barátságosak voltak, így hamar kialakult közöttünk egy igazi közösség.
A program célja a telefonunktól való lecsatlakozás volt, mint ahogy a címe is elárulja: “Disconnect to reconnect”. Együtt beszélgettünk arról, hogyan élhetünk a telefonunk nélkül és hogyan lehetünk jobban jelen a mindennapjainkban. A közös műhelymunkák és beszélgetések során rengeteget tanultam, és sok új ötletet kaptam, amelyeket otthon is szeretnék alkalmazni.
Ami azonban a legmaradandóbb volt, az a közösség ereje. Sok időt töltöttünk együtt: esténként beszélgettünk, játszottunk, kirándultunk, és megismertük egymás kultúráját. Megtudtuk, hogyan élnek a lett fiatalok, milyen hagyományaik és szokásaik vannak, és ők is kíváncsian kérdeztek a mi életünkről. Ez a kölcsönös érdeklődés még közelebb hozott minket egymáshoz.
Bár a csere véget ért, a barátságok megmaradtak, és a tapasztalatok egy életre szólnak. Ez az út nemcsak a telefonmentességről szólt, hanem az emberek közötti kapcsolatokban is rengeteget adott nekem. Bátran ajánlom mindenkinek, aki hasonló élményben szeretne részesülni!
Számomra ez az Erasmus program egy fantasztikus élmény marad, amitől bevallom, eleinte egy kicsit tartottam, mert mégiscsak egy teljesen új közegbe kerültem, elszakadva a megszokott napoktól, baráti körömtől. Azonban ez a kis félelem szinte azonnal megszűnt, mikor megérkeztünk, hiszen nagyon meleg vendégszeretettel fogadtak minket, hisz még el se foglaltuk a szobáinkat, a bőröndjeink és a táskáink ott hevertek a bejárati ajtó mellett, de már elkezdtünk ismerkedni, ki kicsoda, mit szeret csinálni.
Amit megtanultam az az, hogy milyen sokféleképpen tudjuk elütni úgy az időt, hogy nem csak a telefon vagy a képernyő előtt görnyedünk és doomscrolling-olunk, milyen mikor majdnem az egész napod úgy telik, hogy csak angolul beszélsz és ez egy egészen héten át tart, de élvezed, hisz így is fejlődsz.
Az ilyen projekten nem csak új embereket, szokásaikat, nemzetiségek hagyományait, ételeiket ismerhetjük meg, hanem kicsit magunkat is, hogy hogyan kezelünk különböző szituációkat, hogyan nyitunk új emberek felé. Az egyik, ha talán nem a legszebb dolog az egészben, hogy a kialakult kapcsolatok nem csak felszínesek, hanem tartósak és a mai napig nem egy emberrel tartom én is a kapcsolatot.
A jövőt tekintve nem tudom mikor lesz újra alkalmam lett, litván és spanyol fiatalokkal este tíz órakor karaokézni, Just Dance-elni, egy hosszú remek túra után pizzát készíteni magunknak, majd hallgatni egymástól, hogy hát kicsit jobban is megsülhetett volna a tészta, gitár kísérettel énekelni lett zenéket úgy, hogy közben google-ről nézed a dalszöveget és küzdesz hogy a lehető legjobb legyen a kiejtésed.
Lehet a projekt csak négy napos vagy éppen tíz, ha te az utolsó pillanatig megtettél mindent, hogy aktív legyél, a feladatokból te is kivedd a részed, hogy jól érezd magad és tanulj, a végén biztosan örömmel fogsz visszatekinteni és sosem bánod meg, hogy jelentekztél.
Szeretnél te is hasonló élményekkel gazdagodni?
Vedd fel velünk bátran a kapcsolatot!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!
Ne maradj le aktuális lehetőségeinkről!
A program megvalósulását az Európai Unió Erasmus+ Programja támogatta.
